

A dél-koreai légierő és a szárazföldi hadsereg hadgyakorlatot hajtott végre hétfőn a hatodik észak-koreai nukleáris kísérletre válaszul. A gyakorlaton nagy hatótávolságú levegő-föld rakétákat és ballisztikus rakétákat is bevetettek. A gyakorlaton csak a koreai hadsereg vett részt, de a védelmi minisztérium szerint a következő hadgyakorlatokat már az amerikai hadsereggel közösen hajtják végre.
Rakétacsapást mérhet majd Dél-Korea az északi atomlétesítményekre. Szöul azután rendelte el az erőt demonstráló hadgyakorlatot, hogy Phenjan a hétvégén újabb kísérleti atomrobbantást hajtott végre – a kommunista rezsim állítása szerint olyan hidrogénbombával, amely még a Hirosima és Nagaszaki ellen bevetett bombáknál is nagyobb pusztításra képes. A most is célkeresztben lévő Japán Dél-Koreához hasonlóan szintén fokozza a harckészültséget.
„Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy javítsunk a rakétavédelmi rendszerünkön az Egyesült Államokkal együttműködve. Tengeren és szárazföldön is növeljük a rakétavédelmi kapacitásunkat” – jelentette be Abe Sinzó japán miniszterelnök.
Nemcsak a szomszédos országok tartanak az atomháborútól. Az ausztrál miniszterelnök szerint a veszély még sosem volt ekkora, amióta két ország osztozik a Koreai-félszigeten.
„Jelenleg a háború kockázata a két Korea között nagyobb, mint bármikor az elmúlt több mint hatvan évben. Egy konfliktus a Koreai-félszigeten az egész régiónak és az egész világnak katasztrófa lenne” – mondta az ausztrál miniszterelnök, Malcolm Turnbull.
A Dél-Koreával és Japánnal szövetséges Egyesült Államok már egyáltalán nem zárja ki a háború lehetőségét. Arra az újságírói kérdésre, hogy az USA megtámadja-e Észak-Koreát, Donald Trump csak ennyit felelt: „majd meglátjuk”.
Trump védelmi minisztere, James Mattis már közlékenyebb volt.
„Bármilyen fenyegetést az Egyesült Államok vagy szövetségesei ellen súlyos katonai válaszcsapással torlunk meg. Nem akarjuk teljesen megsemmisíteni Észak-Koreát, de nagyon sok opciónk van” – nyilatkozta Mattis.
A másik lehetséges válaszlépés, hogy újabb gazdasági szankciókkal kényszerítik a tárgyalóasztalhoz Észak-Koreát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfő délután rendkívüli ülésen dönthet az Phenjan elleni újabb büntetőintézkedésekről. Washington szerint azonban a szankciók addig nem érhetnek célt, amíg Peking olajat ad el Észak-Koreának, és amíg a diktatúra Kínában bonyolíthatja külkereskedelme 90 százalékát. Az Egyesült Államok ezért már Pekinget is nyomás alá helyezné.
„Aki Észak-Koreával kereskedik, az velünk ne kereskedhessen. Együtt fogunk működni Kínával, de Észak-Korea gazdaságát el kell szigetelni” – mondta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.
Peking már reagált is erre az amerikai felvetésre: a kínai vezetés szerint igazságtalan és elfogadhatatlan, hogy az USA az amerikai–kínai kereskedelmi kapcsolatok megszakításával fenyegetőzik.