
A NATO elvárásai szerint Magyarországnak több mint a duplájára, a GDP-je két százalékára kellene növelnie védelmi kiadásait. Az ügy várhatóan az észak-atlanti szövetség walesi csúcstalálkozóján is téma lesz. Közben Minszkben az ukrajnai konfliktus békés lezárásának módját kereső nemzetközi összekötő csoport ülése konkrét eredmény nélkül ért véget. A szeparatisták területeik különleges státuszának elismeréséért cserébe állítólag belemennének abba, hogy az általuk uralt térségek Ukrajna részei maradjanak.
Telítődött a sebesültekkel az egyik kórház Doneckben. A civilek az ukrán hadsereg és az oroszbarát szeparatisták összecsapásaiban sebesültek meg. Egy nő, aki lábát és karját is elveszítette a bombázásokban, Kijevet hibáztatja az erőszakért: „Ukránul énekeltünk, táncoltunk, mindent ukránul csináltunk. Porosenko, Porosenko úr, kérem, hallgasson meg minket! Miért nem érti meg a saját népét? Legyen férfi, legyen ember, és állítsa le az agresszióját! Állítsa le ezt a háborút!” – mondta Valenina Popova.
A helyiek szerint az ukrán hadsereg bombázta le Sztarobilszk települést is, amelyet azóta már elfoglaltak a szakadárok.
Az ukrán hadsereg az elmúlt napokban jelentős veszteségeket szenvedett el: a luhanszki és a donecki régióban is visszavonulásra kényszerült. Az oroszbarát szakadárok emellett közelítenek a délkelet-ukrajnai Mariupolhoz is. Kijev és a Nyugat szerint offenzívájukat az orosz hadsereg segíti, Moszkva ezt továbbra is cáfolja.
A konfliktus békés rendezéséről szóló minszki tárgyalások egyelőre nem hoztak eredményt. A szakadárok állítólag belemennének abba, hogy az általuk uralt területek Ukrajna részei maradjanak, ha cserébe azok különleges státuszt kapnának. Elemzők egy része szerint a szakadárok egy kvázi független államot hoznának létre, a grúziai Dél-Oszétia és Abházia példájából kiindulva. A Nyugat ezt nem fogadja el, és továbbra is orosz agressziónak tekinti a történteket. Erre hivatkozva a NATO kelet-európai jelenlétének erőteljes növeléséről dönthet az e heti walesi csúcsértekezletén. „Ez lesz a NATO eddigi legnagyobb csúcsértekezlete, rekordszámú állam- és kormányfő vesz rajta részt, és nagyon komoly témákról lesz szó. Például katonai egységek Európa határára telepítéséről, a kontinens területének védelméről” – fogalmazott egy politikai elemző.
A NATO szerint tagállamainak azért kell jelentősen növelniük katonai kiadásaikat, hogy szembe tudjanak szállni az állítólagos orosz veszéllyel. Elemzők egy része viszont úgy véli, hogy a fegyverkezés valójában az amerikai és nyugat-európai fegyveripari cégek érdekét szolgálja. Magyarországnak több mint duplájára, várhatóan a GDP két százalékára kellene növelnie védelmi kiadásait a NATO elvárásai szerint.