
Wass Albertre emlékező székelyek ellen indított eljárást a román rendőrség. Az írót Romániában indexre tette egy jogszabály – nyilvánosan a nevét sem szabad emlegetni. A második világháború után a román népbíróság hamis vád alapján, háborús bűnökért halálra ítélte az akkor már emigrációban élő Wass Albertet.
Január nyolcadikán volt Wass Albert születésének 107. évfordulója. Az íróra gyertyagyújtással emlékeztek Székelyudvarhely központjában. A résztvevők ellen rendőrségi eljárás indult.
Incze Dániel Hunor a következőket mondta:
–Nem követtem el semmit, én nem tudtam, hogy gyertyát gyújtani tilos lehet– Bűncselekménynek számít gyertyát gyújtani Székelyföldön? – Nagyon remélem, hogy nem, egyelőre nem tudjuk. – Tart attól, hogy bármilyen negatív következménye lesz az ön számára? – Nem hiszem, hogy tartanom kellene. Úgy tudom, hogy Románia jogállam, ahol majd megállapítják, hogy nem követtem el semmiféle bűncselekményt azzal, hogy a mögöttem levő szobor előtt gyújtottam egy gyertyát.
Incze Dániel Hunor ügyvédet fogadott. „Megfogalmazták azt is, hogy milyen jogszabály miatt tartják törvénytelennek ezt a megemlékezést. Ez a 22. évi sürgősségi rendelet, amelyik a béke és emberiségellenes bűncselekményekért elítélt személyek propagandaszerű kultuszának a terjesztését bünteti. Ennek a gyanújával végeznek különböző vizsgálódásokat, és ennek kapcsán hallgatták ki ügyfelemet” – fogalmazott Marosi György ügyvéd.
Wass Albert a Magyar Királyi Lovasságban harcolt a második világháborúban. A szovjetek elől előbb Németországba, majd az Egyesült Államokba emigrált. A román népbíróság 1946-ban háborús bűnökért halálra ítélte. A vád szerint az Észak-Erdélybe bevonuló egyik magyar egységet románok és zsidók kivégzésére bujtotta fel. Bár Románia többször kérte az író kiadatását, az amerikaik a vádat alaptalannak találták, és ejtették.