NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
Nicaraguában szabadlábra helyezték az Ortega-ellenes tüntetések főbb vezetőit

Nicaraguában szabadlábra helyezték az Ortega-ellenes tüntetések főbb vezetőit

A múlt hét végén megszavazott amnesztiatörvény értelmében szabadlábra helyezték kedden Nicaraguában a Daniel Ortega elnök kormánya elleni tüntetések főbb vezetőit - közölték ellenzéki vezetők.

  • 2019. június 11., kedd 22:00
Vágólapra másolva!

A közösségi portálokra kitett videofelvételeken látni lehetett a börtönből távozó, Nicaragua" és "igazság" jelszavakat skandáló ellenzékieket, akiket a Nemzetközi Vöröskereszt kisbusza szállított el.

Juan Sebastian Chamorro ellenzéki vezető szerint 56 embert helyeztek szabadlábra. Mintegy ötven ellenzéki már hétfőn visszanyerte a szabadságát.

A szabadon bocsátott ellenzékiek között van Medardo Mairena és Pedro Mena, a földművesek vezetői, a belga-nicaraguai diáklány, Amaya Coppens, Irlanda Jerez kereskedő, Edwin Carcache és Byron Estrada diákvezető, valamint Lucía Pineda és Miguel Mora újságíró.

"Továbbra is tájékoztatni fogunk" - mondta a távozáskor Lucía Pineda, a 100% Noticias televíziós csatorna hírigazgatója, akit 2018 decemberének végén vettek őrizetbe.

A szabadon engedett foglyok azok között a több száz ellenzéki között vannak, akik kormányellenes tüntetéseken való részvétel miatt kerültek rács mögé 2018 tavaszán és nyarán.

Az április 18-án a társadalombiztosítás reformjáért tüntetni kezdő ellenzékiek rövidesen a 2007 óta hatalomban lévő Daniel Ortega távozását és előrehozott választásokat követeltek.

A tüntetéseket kegyetlenül elnyomták, segélyszervezetek szerint az erőszakos cselekményekben legalább 325-en haltak meg és 2000-en sebesültek meg, többségükben ellenzékiek.

Ellenzéki szervezetek szerint 600 és 800 közötti a börtönbe vetettek száma, és több mint 62 ezer nicaraguai vonult száműzetésbe.

A nicaraguai parlament, amelyben Ortega hívei vannak többségben, szombaton olyan amnesztiatörvényt fogadott el, amely egyaránt kedvez a politikai foglyoknak és az elnyomó erőknek. Az ellenzék bírálta a közkegyelmet, amelynek "a célja a kormány által intézményei, támogató szervezetei és félkatonai erői révén elkövetett bűnöknek a takargatása".

MTI