Az Európai Parlament és a Bizottság délelőtt összecsapott az Európai Unió Bíróságán Luxembourgban, Magyarország ügyében. A Parlament azzal vádolja Ursula von der Leyen Bizottságát, hogy „visszaélt a hatalmával”, „nyilvánvaló értékelési hibákat” követett el hazánk jogállamisággal kapcsolatos értékelésekor, és szándékosan módosította azt. Ennek következtében a Bizottság 2023 decemberében fel tudott oldani befagyasztott pénzeszközöket Magyarország számára – mégpedig azzal a céllal a vádak alapján, hogy megtörje Budapest vétóját Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban. Miről is volt szó akkor? Mintegy két évvel ezelőtt az EU-végrehajtó testülete úgy döntött, hogy Budapest megfelelt a Brüsszel által az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatban meghatározott szigorú jogállamisági kritériumoknak, és feloldott 10 milliárd eurót. A Parlament, magukat a jogállamiság utolsó védőbástyájának titulálva még 2024 márciusában fordult a Bírósághoz, amit a Fidesz EP-képviselői jogi nonszensznek neveztek. Az ügy azért fontos, mert a jövőbeni ítélet kulcsfontosságú precedenst teremthet azzal kapcsolatban, hogy a Bizottságnak hogyan kell értékelnie egy tagállam esetében a jogállamiság megsértését, transzparensebb magyarázatokat kell adnia, és vitát indíthat arról, hogy az EU végrehajtó hatalmának, a Bizottságnak a demokratikus felügyelete túlságosan politizálttá vált-e. A jogi folyamat még várhatóan hónapokig eltart majd.
