NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
A kormányozhatatlanság diadala: 15 párt a parlamentben – a holland káosz receptje

A kormányozhatatlanság diadala: 15 párt a parlamentben – a holland káosz receptje

Jó napot! A holland választási tanács megerősítette: a liberális D66 szerezte a legtöbb szavazatot. De mielőtt Brüsszelben pezsgőt bontanának, érdemes a számok mögé nézni: a "győztes" a szavazatok alig 17%-át kapta, és pont annyi mandátumot (26) szerzett, mint a radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV). Ez nem győzelem, ez politikai bénultság.

  • 2025. november 07., péntek 18:15
Vágólapra másolva!

Megszületett a holland választások hivatalos végeredménye, és ha egyetlen szóval kellene jellemezni, az a totális káosz lenne. Bár a liberális D66 párt szerezte a legtöbb szavazatot – hajszállal, mindössze 29 668-cal megelőzve Geert Wilders radikális jobboldali pártját (PVV) –, valójában nincsenek győztesek, csak egy 15 darabra szakadt ország.

A józan ész alapján lássuk, mit jelent valójában ez az eredmény.

1. A „győzelem” paródiája: 17 százalékkal a csúcson?

A legárulkodóbb adat, hogy a „győztes” D66 és a második helyezett PVV pontosan ugyanannyi mandátumot (26-26) szerzett a 150 fős alsóházban. A D66-nek a választók kevesebb mint 17 százaléka szavazott bizalmat.

Gondoljunk bele: egy olyan országban, amely az „európai értékek” egyik fellegvára, a győztes párt képtelen még a lakosság ötödének támogatását is megszerezni. Ez nem győzelem. Ez a politikai képviselet válsága és a totális kormányozhatatlanság receptje. Hogyan lehet stabil koalíciót építeni egy 15 pártból álló parlamentben, ahol a két legnagyobb erő (a liberálisok és a radikális jobboldal) homlokegyenest ellenkező oldalon áll?

2. A brüsszeli modell csődje: a szétaprózódás

Ez az eredmény a brüsszeli típusú politika logikus és elkerülhetetlen következménye. Ahelyett, hogy a nagy, népi akaratot képviselő tömbök (konzervatívok, szociáldemokraták) határoznák meg az irányt, az identitáspolitika és az ideológiai harcok atomjaira bontották a társadalmat.

A holland parlament mostantól tele van apró, egy-egy ügyet (állatvédelem, nyugdíjasok, török muszlimok) képviselő pártokkal, miközben a nagy, stratégiai kérdésekben (migráció, gazdaság, háború) képtelenek lesznek egységre jutni.

3. Az instabilitás döbbenetes jelei

Miközben a média a D66 és a PVV harcára fókuszál, a legmegdöbbentőbb adat a 2023-ban üstökösként feltűnt Peter Omtzigt pártjának teljes összeomlása. Az Új Társadalmi Szerződés (NSC), amely korábban 20 mandátumot szerzett, most kiesett a parlamentből.

Ez a fajta extrém hullámzás azt mutatja, hogy a holland választók kétségbeesetten keresik a megoldást, de egyik "új" erőben sem tudnak hosszú távon megbízni. Ez az instabilitás tökéletes táptalaja a politikai kalandoroknak és a külső beavatkozásoknak.

Konklúzió: A holland választás nem hozott megoldást, hanem magát a problémát tárta fel: a politikai közép szétesését és a társadalom fragmentálódását. A D66 most megpróbálhat kormányt alakítani, de a józan ész azt diktálja: egy ilyen széttört parlamentben a brüsszeli fősodorral szemben álló szuverenista erők (PVV, JA21, Fórum, BBB) továbbra is rendkívül erősek maradnak. A holland káosz Európa jövőjének nyugtalanító előképe lehet.

Forrás: MTI