Megújuló és atomenergiára is szükség van a GKI elnöke szerint
Az energiahatékonyság világnapján a paksi atomerőmű-bővítésről vitatkoztak szakemberek egy budapesti konferencián. A meghívottak véleménye megoszlott az orosz hitelből tervezett beruházásról: míg volt, aki a földtani kockázatokat, más a megújuló energia drágaságát hangsúlyozta.
„Mostanában a politikában sokat beszélnek az ország biztonságáról, de akik arról beszélnek, azok elfelejtenek arról beszámolni, hogy milyen veszélyes, kockázatos és vissza nem fordítható károkat akarnak az országra rászabadítani" – az LMP társelnöke a paksi atomerőmű bővítéséről beszél. Szél Bernadett úgy látja, a nyugati országokhoz hasonlóan Magyarországon is a megújuló energiatermelést kellene előnyben részesíteni.
„Mi az LMP-ben azt vállaljuk, hogy 2030-ra, 50 százalékot fogunk elérni megújulóban a teljes energiamixben. És ez nem egy túl ambiciózus vállalás, sokkal inkább egy reális vállalás. Ugyanis Magyarország kifejezetten gazdag megújuló energiaforrásokban" – hangoztatta Szél Bernadett.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársa szerint azonban az atomerőmű-beruházásokhoz hasonlóan, a megújuló energia is költséges és gazdaságilag kockázatos.
„Jelenleg Európában az összes megújuló beruházás, az valamilyen támogatási rendszer keretében valósul meg. Igaz, hogy az elmúlt közel tíz évben az Európában kiépülő új erőművi kapacitások 70 százaléka megújuló energiaforrásokra épült, alapvetően szélre és napenergiára, de az is tény, hogy ezek nagyrészt kötelező átvételi rendszerben valósulnak meg" – mondta el Kerekes Lajos.
Nincsenek megalapozott kutatások a paksi atomerőmű-bővítés földtani kockázatairól – pedig erről komolyabb szakmai vitát kellett volna lefolytatni – érvel Gerner Péter geológus.
A számításokat egy kutatócsoport végezte, én nem kételkedek sem az ő tudásukban, jó szándékukban, de azért ez egy bonyolult számítás, nem egy Pitagorasz-tétel. Ebben lehet tévedni, lehet rosszul dönteni, lehet másképp gondolni.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy látja, teljes egészében nem lehet megújuló energiával helyettesíteni az atomerőműveket.
„Ha ebből akarunk csak elektromos energiatöbbletet az elkövetkező évtizedekre, akkor nagyon jelentős tárolókapacitások kellenek, ezek a tárolókapacitások legalább 80 százalékát kiteszik a szél- és napelem-befektetéseknek, és akkor már bődült drága lesz az úgynevezett olcsó áram és úgynevezett modern áram, az baromi drága lesz, és ugyanez a helyzet, ha gázzal megyünk neki" – mondta Vértes András, aki szerint Magyarországnak úgy lenne érdemes elindulnia a megújuló energiatermelés irányába, hogy Paks II. helyett egy kisebb atomerőmű-beruházásba fogna.
