A mesterséges intelligencia két arca: áldás, vagy átok?

A mesterséges intelligencia (MI) piaci értéke az előrejelzések szerint 2033-ra eléri a 4 800 milliárd dollárt, de a technológia előnyei az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynöksége (UNCTAD) szerint erősen koncentráltak maradnak. A mesterséges intelligencia piaci értéke nagyjából Németország gazdaságának méretével lesz egyenlő az UNCTAD egy csütörtökön közzétett jelentése szerint amelyet a CNBC vett észre. A technológia ösztönzi a termelékenységnövekedést és digitális átalakulást.

Az ügynökség azonban az automatizálással és a munkahelyek kiszorulásával kapcsolatos aggodalmakra is felhívta a figyelmet, és arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia a munkahelyek 40 százalékát befolyásolhatja világszerte, miközben a technológia nem inkluzív, azaz a megtermelt gazdasági előnyök „erősen koncentráltak” maradnak. A mesterséges intelligencia által vezérelt automatizálás előnyei gyakran a tőkének kedveznek a munkaerővel szemben, ami növelheti az egyenlőtlenségeket és csökkentheti az alacsony költségű munkaerő versenyelőnyét a fejlődő gazdaságokban.

A fenti állítás nem új keletű, az, hogy a MI munkanélküliséget és egyenlőtlenséget okozhat, már régóta aggodalomra ad okot,, az IMF több mint egy évvel ezelőtt is hasonló figyelmeztetéseket adott ki. A Világgazdasági Fórum januárban közzétett eredményei szerint a munkáltatók 41 százaléka tervezi a létszámleépítést azokon a területeken, ahol a mesterséges intelligencia kiválthatja őket.

A jelentés rávilágít a nemzetek közötti egyenlőtlenségekre is: a globális vállalati kutatás-fejlesztési kiadások 40 százaléka mindössze 100, főként amerikai és kínai cégnél összpontosul. A vezető technológiai óriások mind profitáltak az MI felfutásából, az Apple, az Nvidia és a Microsoft piaci értéke is az egész afrikai kontinens bruttó hazai termékével vetekszik.

A mesterséges intelligencia dominanciája nemzeti és vállalati szinten azzal fenyeget, hogy kiszélesíti ezeket a technológiai szakadékokat, és számos nemzetet a lemaradás veszélyének tesz ki. Az UNCTAD szerint a Föld mintegy 200 országából 118 - többnyire a globális déli ország - nem vesz részt a mesterséges intelligencia irányításáról szóló főbb vitákban. Képzések és stratégiai beruházások nélkül a mesterséges intelligencia kevesek aranytojást tojó tyúkja marad

A jelentés ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a MI nemcsak kiválthatja a munkaerőt de „létrehozhat új iparágakat és megerősítheti a munkavállalókat”. Ennek azonban feltétele a megfelelő beruházás az át- és továbbképzésbe. Ahhoz, hogy a fejlődő országok ne maradjanak le, „helyet kell kapniuk az asztalnál”, amikor a mesterséges intelligencia szabályozásáról és etikai kereteiről van szó.

Az UNCTAD számos ajánlást tesz a nemzetközi közösségnek az inkluzív növekedés előmozdítására. Ezek között szerepel egy mesterséges intelligencia nyilvánosságra hozatali mechanizmus, közös MI infrastruktúra, nyílt forráskódú modellek használata, valamint kezdeményezések a technológiával kapcsolatos tudás és erőforrások megosztására.

„A stratégiai beruházások, az inkluzív kormányzás és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a mesterséges intelligencia mindenki számára előnyös legyen, ahelyett, hogy a meglévő megosztottságot erősítené." A mesterséges intelligencia a haladás, az innováció és a közös jólét katalizátora lehet - de csak akkor, ha az országok aktívan alakítják a fejlődési pályát – összegezte a jelentés.

Forrás: Világgazdaság

Fotó: Canva