Valami egészen váratlan történt, miután az ember elhagyta Csernobilt
Csernobil neve máig a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézi, mégis, az elmúlt években meglepő fordulatot vett a történet: a sugárzás sújtotta terület ma virágzó élővilágnak ad otthont. A kihalt városok és falvak helyén farkasok, bölények, medvék élnek, ami arra utal, hogy a természet újra birtokba vette az ember által hátrahagyott térséget.
Harminckilenc évvel ezelőtt a ukrajnai Pripjaty városát a történelem egyik legsúlyosabb katasztrófája rázta meg; a csernobili atomerőmű egyik reaktora megsemmisült. A robbanás miatt a következő napokban családok tömegeit menekítették ki otthonaikból és az élettel teli, nyüzsgő város számos környékbeli falucskával együtt egyik pillanatról a másikra elnéptelenedett.
A környék azonban a várakozásokkal ellentétben nem vált nukleáris sivataggá; nem kóborolnak a radioaktív vadonban nyolc lábú, hat szarvú, horrorfilmekbe illő mutáns lények. A valóság ennél sokkal lenyűgözőbb: a csernobili vadvilág jelenleg virágkorát éli, és ennek jelentős részt az ember – mint zavaró tényező - eltűnése az oka.
A balesetről és annak következményeiről röviden
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktora kigyulladt és felrobbant. A Nukleáris Világszövetség adatai szerint a robbanás és az annak nyomán keletkező tűz a radioaktív reaktormag anyagának legalább 5 százalékát szórta szét. A mérgező radioaktív felhő messzire eljutott, mintegy 8,4 millió embert téve ki a nukleáris sugárzásnak. Az atomerőmű két dolgozója szinte azonnal életét vesztette, további 28 ember pedig néhány héten belül meghalt. Körülbelül 200 000 embernek kellett elhagynia otthonát, így Pripjaty mellett több mint 100 tanya és falu néptelenedett el. Az ezt követő években emberek ezreinél alakult ki sugárzással összefüggő rákos megbetegedés.
A robbanás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a helyi növény- és állatvilág, valamint a termőföld jelentős részét is beszennyezte, a szennyezőanyag pedig 500 kilométeres távolságra is eljutott, így Ukrajna mellett Oroszország és a Fehéroroszország területe is érintetté vált. A természet azonban újfent bebizonyította, hogy képes alkalmazkodni a legszélsőségesebb környezeti körülményekhez is.
Napjainkban a sérült 4-es reaktort egy hatalmas acélszarkofág zárja el a külvilágtól. Eközben Csernobil környéke teljesen átalakult; Európa harmadik legnagyobb természetvédelmi területévé vált, amely több ezer növény- és állatfajnak nyújt menedéket. A korlátozások miatt az elmúlt négy évtizedben csak nagyon kevesen léphettek be a 2800 négyzetkilométeres területre – amelyet csernobili tiltott zónaként ismerünk –, így ez a vidék az élő bizonyíték arra, mire képes a Föld, ha nem érvényesül az emberi tevékenység zavaró hatása.
Forrás: MTI
Fotó: Canva
