

Ki gondolta volna, hogy a súlytalanság akár gyorsíthatja is a búza csírázását? Márpedig a Kapu Tibor által az űrben megsétáltatott búza meglepően jó csírázása azt bizonyítja, lehet ilyen opció. Igaz, ehhez nem közönséges, hanem űrtűrő magokat kell az űrben használni – akár elvetni.
Bár az űrben kelt növények közvetlen vizsgálata egyelőre várat magára, a kísérlet részeredményeiről sok előzetes információ áll rendelkezésre. Tudható például, hogy a földön vetett és az űrállomáson megöntözött magyar nemesítésű búzamagok már egy nap után csírázni kezdtek, tíz nap alatt pedig teljesen kinőtték a számukra tervezett speciális ültetőedénykéket. Kapu Tibor többek között ilyen kísérleteket is végzett az űrben.
Az eredmények nem kis fejtörést okoztak, és gyors, kreatív döntésekre késztették a kísérlet vezetőit – de Kapu Tibort is. A „retekültetvény” betakarítása után ugyanis neki kellett a búzanövénykék számára kellően magas falú nevelőedényeket kialakítani. Két nap múlva pedig még egy hasonló művelet végrehajtása is szükségessé vált, ugyanis az „űrbúza” ezeket a megmagasított nevelőedényeket is kinőtte.
Az eredmény a kísérlet projektvezetői feladatait ellátó Veres Szilvia professzor szerint messze túlmutat az asztronauták szükségleteinek kielégítését célzó űrnövénytermesztés kísérleti keretein:
a klímaváltozás miatt kiszáradóban lévő Földön is esélyt teremthet olyan gyors csírázású növények tömeges alkalmazásra, amelyek kevesebb víz felhasználása mellett is dús terméssel kecsegtetnek.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
Fotó: Világgazdaság