Gulyás Gergely: Magyarország nem kér a zsarolásból
Az Európai Unióban a jogállamiság fogalma nem egy jogi kategória, hanem egy politikai fogalom, amit politikai vádként használnak a nyugat-európai kormányok, vagy éppen a sajtóelitek különösen a közép-európai konzervatív kormányokkal szemben – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyarország élőben című műsorunkban annak apropóján, hogy a hét második felében megrendezendő uniós csúcson születik döntés a 750 milliárd eurós hitelről és a kormánypártok álláspontja szerint a forrás nem köthető össze egyebek között olyan politikai és ideológiai feltétellel, mint a jogállamiság.
Gulyás Gergely közlése szerint, ha azt látni, hogy tagállamok vizsgálnak tagállamokat, akkor óvatosabb mindenki, mert sokkal több, a jogállamot sértő gyakorlatot lehet találni Nyugat-Európában. Emlékeztetett, Kövér László házelnök az expozéjában is számos olyan jogállamiságot sértő nyugati példát sorolt fel, amelyek Magyarországon nem fordulhatnának elő.
Egyszer konszenzusra jutottunk. Az állam és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak van egy 2014. december 16-i csúcstalálkozón elfogadott úgynevezett Következtetések elnevezésű dokumentuma, ami tartalmazza azokat az elveket, ami alapján objektív módon a tagállamok egymást vizsgálhatják ilyen szempontból
– tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Földi-Kovács Andrea kérdésére, hogy vétózni fog-e Magyarország, vagy születik megállapodás a csúcson, a tárcavezető elmondta, ma úgy áll a helyzet, hogy nem kell vétózni ahhoz, hogy ne szülessen megállapodás, hiszen kellően távol állnak az álláspontok, sokan vannak, akik a déli államok támogatások álláspontját egyáltalán nem fogadják el, akik csak hitelt lennének hajlandóak nyújtani, Hollandia, Svédország, Ausztria tartozik ebbe a körbe, ezen kívül Közép-Európának is megvannak a maga feltételei.
Egyelőre elég távol vannak az álláspontok. Jónéhány déli ország csődközeli helyzetbe tud kerülni, ha nincs valamilyen megállapodás, de ezzel azokat zsarolni, akik egyébként az elmúlt években betartották az Európai Unió közös írásba foglalt, szerződésben megtalálható gazdasági követelményeit, azt aligha lehet
– szögezte le Gulyás Gergely.
Senki sem költötte el a 180 milliárd forintos megtakarítást
Földi-Kovács Andrea arról is kérdezte a minisztert, hogy a múlt héten Draskovics Tibor, a BKK igazgatósági elnöke, a Klubrádiónak úgy nyilatkozott, hogy az a 180 milliárd forintnyi állampapír, amiből részben finanszírozták volna a Lánchíd felújítását már el van költve.
A korábbi pénzügyminiszter szavaira reagálva Gulyás Gergely úgy fogalmazott,
Draskovics akkora butaságot mondott, hogy meg kell védje Karácsony Gergely főpolgármestert.
A politikus világossá tette, hogy senki sem költötte el azt a pénzt, hiszen az államkincstárnak pontos adatai vannak valamennyi önkormányzat vállalkozásáról és ez a 180 milliárd forintnyi állampapír ott van a Fővárosi Önkormányzatnál most is.
Ebből hatszor, hétszer, nyolcszor lehetne felújítani a Lánchidat, tehát egész egyszerűen ez az állítás butaság. A főváros ma gazdasági értelemben, költségvetési korlátokat tekintve az egyik legszabadabb helyhatóság
– tette hozzá.
Teljes beszélgetés:
HírTV
Továbbiak a témában
Szanyi Tibor: Nem találtunk a történelemben olyan korszakot, ami szociális értelemben milliókat emelt fel
Deutsch Tamás: Gyalázatos módon nekitámadt az Európai Bizottság a lengyeleknek
