

Teljesen kifordult a kárpátaljai magyarság jövőképe egy évvel ezelőtt, amikor Ukrajna orosz tűz alá került. Így történt Darics Péterrel is, aki azóta nem tudott hazalátogatni családjához. Az otthon maradtak hétköznapjairól azonban első kézből értesül. Hogy hogyan éli meg egy kárpátaljai fiú a háborút Magyarországon? Azt most nekünk is elmesélte.
Darcsi Péter még nem a háború elől menekült Magyarországra. 14 éves korában tehetsége hozta ide, azóta pedig itt állja meg a helyét, bár egyáltalán nem volt könnyű dolga egyedül a nagyvilágban.
Mély nyomot hagyott a kárpátaljaiak szívében a háború. Sokan kénytelenek voltak elhagyni a szülőföldet és új életet kezdeni egy új hazában. Péter családja még kitart.
A sorozások a kárpátaljai területen rendkívül elfajultak, Péter egyik rokonát is elvitték a frontra, azóta csak annyit tudnak róla, hogy még él.
Péter elmondása szerint óriási a szegénység kárpátalján, ugyan bombák nem hullanak, de a megélhetés nagyon nehéz, férfi munkaerőre pedig nagy szükség lenne.
Magyarországról rendszeresen érkezik a segítségnyújtás mind tartós élelmiszerek mind lelki támogatás tekintetében.
Bár egyelőre nem sok realitása van, akik hátrahagyták életüket, minden nap reménykednek abban, hogy a háború hamarosan véget ér.


