

Galambok mindenütt jelen vannak a városokban, a történetüket azonban csak kevesen ismerik. Bár sokan bosszantónak tartják a koszos, kéregető tollas lakókat, szerepük a városi ökoszisztémában és az emberi történelemben jóval összetettebb, mint elsőre gondolnánk.
Manapság szinte minden város megkerülhetetlen elemei a galambok. Megítélésük azonban meglehetősen rossz. Rajokban repkednek, gyalogolnak az út közepén mintha mindent ellenőriznének, miközben mi inkább kerülnénk a közelségüket.
A vadgalambok valóban veszélyesek is lehetnek. Egy kutatás szerint akár 90 különböző fertőzés hordozói is lehetnek, és ezek közül legalább tíz veszélyt jelent az emberre is.
A Budakeszi vadaspark szakértője szerint félni azért nem kell tőlük, persze érdemes óvatosnak lenni.
Fontos tudni azonban a galambok történetét, hogy miképp is kerültek úgymond az utcára.
„Amiatt kerültek a városokba, pont hogy az ember miatt. A városokban élő galambok nem vadállatok, hanem mindegyikük háziállat, visszavadult formája. A szirti galambból lettek kitenyésztve, ami valóban egy vadállat, egy vadon élő galambfajta, és Magyarországon is megtalálható, de nagyon ritka. A nevéből is ítélve a sziklaszirteken, sziklafalakon szeret költeni, és olyan helyeken is él, ahol ilyeneket megtalál. Az ember ezt a galambot megfogta és háziasította, és így lett belőlük a postagalamb" – mondta el stábunknak Nagy Ingrid, a Budakeszi Vadaspark sajtóreferense.


