NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvAdattár A Hír TV belföldi hírei

Végül a lakosság fizeti ki a kártalanítást

Az Alkotmánybíróságon és Strasbourgban támadják meg a Quaestor-törvényt, ha azt az államfő aláírja – közölte az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Csányi Sándor szerint a kormány a lakossággal fizetteti meg a brókercég ügyfeleinek kártalanítását, hiszen várható, hogy a bankok, befektetési vállalkozások áthárítják majd többletköltségeiket.

  • 2015. április 17., péntek 18:44
Vágólapra másolva!

„Aki fizet, az rendeli a muzsikát. Most itt ebben a helyzetben nem mi rendeltük a muzsikát, de fizetünk.” Odamondogatós kedvében volt az OTP első veszteséges évét záró közgyűlése után Csányi Sándor. A legnagyobb lakossági pénzintézet vezetője a hétfőn elfogadott Quaestor-törvényről azt mondta: a kormány a nem vétkes ügyfelekkel fizetteti meg a kötvényesek kártalanítását.

„Utólag felemelni a biztosítás összegét 30 millióra szintén értelmetlen és igazságtalan, arról nem is beszélve, hogy végül is az összes ilyen költség közvetett módon majd valóban rárakódik a többi ügyfélnek a költségére, hiszen vagy kevesebb betéti kamatot tudunk fizetni, vagy meg kell emelnünk a hitelek kamatát, tehát összességében a nagyobb közönség, mindazok, akik egyébként nem érdemelnék meg, látják ennek a kárát” – fejtette ki Csányi.


Az OTP-nek várhatóan 57 milliárd forint többletköltséget jelent a kárrendezési alapba való befizetés. Csányi Sándor azt ígérte: ha kell, az Alkotmánybíróságon és Strasbourgban is megtámadják majd a Quaestor-törvényt. „Mi elmegyünk addig, ameddig tudunk, hogyha ez a törvény aláírásra kerül” – fogalmazott.

Háborognak a Buda-Cash ügyfelei is. Nyílt levelükben azt írják: hamisak azok a kormánypárti nyilatkozatok, amelyek arról szólnak, hogy a brókerház károsultjainak 97 százaléka már pénzéhez jutott volna. Varga Szabolcs szerint a parlament a Quaestor-törvény elfogadásával a megkárosított állampolgárok között tesz különbséget.

„Legalább még 16 ezer ember vár arra, hogy egyáltalán a Buda-Cash Zrt. zárolt vagyonát feloldják és elindulhasson a kifizetés. Mintha a brókerbotrány alatt csak a DRB Bankcsoport- vagy Quaestor-károsultakat értenének, más brókercég károsultjai szinte szóba sem kerülnek” – fejtette ki.

Közben az MSZP egyik politikusa elismerte, hogy kormányzásuk alatt is történhettek pénzügyi visszaélések a Buda-Cash brókerháznál. Harangozó Gábor Magyarország élőben című műsorunkban azzal védekezett: a felügyelet már a 2010-es helyszíni vizsgálat idején jelezte, hogy a brókercégnél törvénysértő módon kezelték a befektetők vagyonát.

„2010-ben a Buda-Cashnél volt egy helyszíni ellenőrzés, és ez a helyszíni ellenőrzés megállapította 16 pontban, hogy fennállnak azok a feltételek, ami alapján az ügyfelek pénzét el lehet tüntetni” – fogalmazott.

Bajban vannak a Hungária Értékpapír Zrt.-hez köthető Biztonság Trade Kft. ügyfelei is. Cegléden volt, aki pertársaságba lépett be, de akadnak olyanok is – eddig több mint 300-an –, akik érdekvédelmi szervezetbe tömörültek. Vezetőjük maga is az egyik károsult. Orosz Pál azt mondja: egyelőre nem akarnak tüntetni, a hatóságokra várnak. Bár – ahogy fogalmaz –, eddig senki sem tájékoztatta őket semmiről. Abban bíznak, hogy a befektetéseik mögött értékpapírok vannak.

Míg a Quaestor kötvényesei már nyáron számíthatnak a pénzükre, addig a Hungária Értékpapír Zrt. és a Buda-Cash Brókerház ügyfelei esetében nem ismert a kárrendezés időpontja. A Buda-Cash felszámolója csak annyit közölt: a lefoglalt vagyon zár alá vételének megszüntetése után kezdődhet meg a kártalanítás.