Ugyanott állunk, mint az uniós csatlakozás idején

Hiába nő évről évre a minimálbér, a nyugati fizetésekhez viszonyítva a magyar bér ugyanott áll, mint az uniós csatlakozás idején – mondja a Hír TV-nek nyilatkozó közgazdász. Szerinte az elvándorlásnak is ez az egyik fő oka. A szocialisták a minimálbér-emelést bírálják, szerintük a 2016-os legkisebb bér összege továbbra is elmarad a létminimumtól.

  • 2015. december 28., hétfő 17:27
Vágólapra másolva!

„Még mindig 20 ezer forinttal marad el ez az összeg attól az összegtől, amelyből ma Magyarországon tisztességesen meg lehetne élni” – mondta Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője. Nem segít a szocialisták szerint az alacsony jövedelemből élő magyar családokon, hogy jövőre bruttó 105-ről 111 ezer forintra emelkedik a minimálbér összege, ebből ugyanis egy gyermeket nevelő család két kereső esetén sem tud megélni. Az MSZP szerint ezt a problémát leplezné a kormány azzal is, hogy 2016-tól másként számolja majd a létminimumot.

„Felháborítónak tartjuk, hogy csak papíron akarják jövőre csökkenteni a szegények számát. Az új számítási módszer, amely napvilágra került, azt jelenti, hogy egyik napról a másikra le fogják felezni a szegények számát, s itt gyerekekről is beszélünk. Felháborító az a kormány részéről, hogy nem azon dolgozik, hogy tisztességes megélhetést és tisztességes fizetést adjon az embereknek, hanem csak papíron, egy egyszerű trükkel: be fogja vezetni ezt a módszert” – jelentette ki Bangóné Borbély Ildikó.

Szakértők szerint sem az alacsony minimálbér, sem az eddigi 87 500 forintos létminimum nem ad valós képet a magyar gazdaság állapotáról. Az egyik legégetőbb probléma, a munkaerő elvándorlásának okait ugyanis másutt kell keresni. „Az európai uniós csatlakozás óta tizenegy év telt el, és az átlagbér tekintetében – a nettót mondom, tehát ha az összes adót levonjuk, mert az nálunk magas – nagyjából ugyanott vagyunk, mint ahol voltunk. Ausztriához képest 30 százalék körül állunk az egy főre jutó nettó bér tekintetében. És hát ez országok – Ausztria, Németország, Nagy-Britannia – átlagbéréhez képest a magyar 28-30 százalék körül van, ezért is ezek a célállomások” – vélekedett Csath Magdolna közgazdász.

Jövőre a személyi jövedelemadó további csökkentésével hagyna több pénzt a kormány az emberek zsebében. Az ellenzék viszont továbbra is bírálja az egykulcsos személyi jövedelemadót, mondván: aki többet keres, többet is adózzon. A szakemberek szerint az szja-csökkentés mindenkinek kedvez – igaz, nagyobb fizetésnél az 1 százalék is több.

„1 százalékponttal csökken a közteher, marad a 18,5 százalék járulékteher, de az szja 16 helyett 15 százalékos lesz. Hogy a nettó jövedelem mennyivel nő, nyilván ezt kevésbé fogjuk érdemlegesnek érezni. Úgy gondolom, hogy inkább arról szól ez a történet, hogy jelzi a kormányzat, hogy az egy számjegyű szja-t komolyan gondolja” – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő.

További változás az adórendszerben, hogy 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke. A gyermekek után alanyi jogon járó családi pótlék összege viszont jövőre sem változik.