Jól forgatja a kést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki a falujában, a Veszprém megyei Nemesgörzsönyben nyitotta meg a böllérfesztivált. Győrffy Balázs a földárverésekből is kivette a részét, csaknem 60 hektárnyi állami területet szerzett meg 90 millió forintért. „Részben hitelből, részben családon belüli kölcsönből, részben pedig a saját gazdálkodásomnak az eredményéből” – mondta a kamara elnöke.
Eredményesen zárta a liciteket a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc családja is, amely több mint 1400 hektárnyi állami földnek lett a tulajdonosa. Tomajmonostora fideszes polgármesterének a rokonsága 1000 hektár körüli birtokot szerzett. A földprivatizációt a Magosz javaslatára hirdette meg a kormány, a hivatalos cél a családi gazdaságok erősítése volt.
Az érdekképviselet elnöke szerint korai megvonni az árverések mérlegét. „Az egész országban nem egyes embereket kell kiemelni, hanem valamennyi megyében az összes liciten részt vevőt meg kell nézni, hogy milyen körhöz tartozik. Ha ezt a listát tisztességgel összeállítják, akkor majd lesz miről beszélni” – fogalmazott Jakab István.
A volt szocialista földművelésügyi államtitkár szerint az állami földek privatizációjával a Fidesz elveszi a megélhetést a magyar vidéktől. „Ennek a vége az lehet, hogy néhány ezer szereplő kezébe kerül a teljes magyar földvagyon, és most nemcsak az államit mondom, mert a földtörvény ebbe az irányba is hat. Nem hoz semmit a vidéknek az, ha kis túlzással zsebbe fizetett nyugdíjas tűzoltóval, katonával, rendőrrel, idénymunkásokkal művelteti meg a földet, abból csak a család él meg” – mondta Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő.
Az LMP már összesítette a licitek eredményét, számításaik szerint 130 ezer hektárnyi állami föld került magántulajdonba, az új tulajdonosok harmada a kormánypártokhoz köthető, másik harmada pedig nagygazda. A vevők ötöde számít csak családi gazdálkodónak – hangoztatta az LMP szakpolitikusa.
„A termőföldek megszerzése az erőforrások fölötti hatalmat jelenti. Amit most a Fidesz művel, az a politikai hatalomnak a hasonló átörökítése gazdasági hatalommá, mint ahogy a rendszerváltáskor, a kommunista rendszer utolsó idejében láttuk” – jelentette ki Sallai R. Benedek.
Márciusban indul az árverések második köre, az állam áruba bocsátja azokat a földeket, amelyekre az első körben nem akadt vevő.
