Sándor régóta kajakozik, karácsony előtt új evezőt rendelt az interneten egy osztrák cégtől. Előre kifizette a 60 ezer forintos vételárat. Eltelt egy hét, de a csomag nem érkezett meg. Felhívta a kereskedőt, aki papírral és kódszámmal igazolta, hogy feladták a lapátot. „Bárhol, ahol a postán átadják, egy átadóállomáson, ott lecsippantja egy megfelelő eszközzel az illető, és az bekerül egy adatbázisba, és ezt a vevő, ha birtokában van ennek a számnak, akkor előkeresheti, és láthatja, hogy hány órakor lépett be Magyarországra, milyen területen, mikor adták át és mikor kézbesítették” – mondta a férfi.
Az osztrák csomagokat nem a posta, hanem egy nemzetközi szállítmányozó cég kézbesíti Magyarországon. A társaság nyilvántartása szerint a futár kétszer is kiszállította a lapátot, de Sándort nem találta otthon. Értesítőt egyszer sem hagyott. A Panaszkönyv stábja Sándorral közösen kereste fel a szállítmányozó cég budapesti kirendeltségét, ahol rejtett kamerával érdeklődtek az elveszett csomag iránt. A lapátot végül megtalálták. A Budapesti Békéltető Testületnél azt mondták, hogy nem a szállítónál, hanem az eladónál kell először reklamálni. „A webáruháznak kell ezt a dolgot lerendezni a futárcéggel, tehát az ő felelőssége az, hogy igenis én mint fogyasztó megkapjam ezt a terméket” – fogalmazott Kóródy Dávid, a Budapesti Békéltető Testület hivatalvezetője.
Külföldi internetes vásárlásoknál a vitás ügyeket kizárólag a Budapesti Békéltető Testület rendezheti Magyarországon. Friss felmérések szerint 2015-ben több mint 800 ezer alkalommal rendeltek magyarok valamilyen terméket külföldi webáruházakból, honlapokról.
