Nemzetközi szerződésről nem lehet népszavazást tartani. Tavaly októberben egy sajtótájékoztatóján ezzel indokolta a Fidesz frakcióvezetője a Jobbik kezdeményezésének elutasítását. Orbán Viktor bejelentése után már másként vélekednek a referendumról a kormánypárti politikusok. „Attól függ, hogy hogyan tesszük fel a kérdést, mármint a népszavazásra vonatkozó kérdést” – fogalmazott Kovács Zoltán kormányszóvivő.
Egyes jogászok szerint a kormány kezdeményezése elbukik a választási bizottságban vagy a Kúrián, mert nemzetközi szerződésről nem lehet népszavazást kiírni. A kormányszóvivő viszont nem tart attól, hogy nem fogják majd hitelesíteni a kérdést.
„Ne spekuláljunk, tehát a magyar kormány úgy tette össze, úgy rakta össze ezt a kérdést és a szavakat, hogy meggyőződésünk szerint megállja a helyét, tehát alkalmas arra, hogy népszavazást lehessen kiírni, a jogászok majd eldöntik a következő hetekben, hogy mi a helyzet ezzel kapcsolatban” – fogalmazott.
Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is egyértelműnek tartja a helyzetet. „Ma reggeli rádióadásban miniszterelnök úr is nyilatkozott róla, hogy az uniós jog és nemzetközi szerződések köre, az két külön téma, és nincs olyan kötelezettségünk az unió felé, hogy ezen a területen lemondtunk volna a szuverenitásunkról, ilyen értelemben nyitott a kérdés” – fejtette ki Völner Pál.
Stumpf István alkotmánybíró – aki az első Orbán-kormány idején kancelláriaminiszter volt – viszont elképzelhetőnek tart egy hosszabb jogi vitát.
„Ma reggel én is meghallgattam Trócsányi miniszter urat, aki az mondta, hogy ebben a kérdésben lehet népszavazást tartani, és ugye nem kell aláírást gyűjteni, mert a kormány, az közvetlenül kezdeményezheti a népszavazást. Énszerintem fogják ezt még sokan vitatni, de nekem ebben azért nem szabad határozott véleményt mondanom, mert könnyen elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül ez a kérdés, és ebben a dologban akkor az Alkotmánybíróságnak dönteni kell, és nem jó, ha egy alkotmánybíró ebben a kérdésben véleményt nyilvánít” – fogalmazott.
Akkor kerülhet az Alkotmánybíróság elé a kormány által kezdeményezett referendum ügye, ha a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is hitelesíti, de a bírósági döntés ellen valaki alkotmányjogi panasszal él. A törvényi határidők betartásával leghamarabb szeptemberben tarthatják meg a népszavazást.
