Tömeggyilkosság, politika, erkölcs – erről szól a katyni erdőben elkövetett tömeges kivégzés teljes történetét bemutató tárlat – mondta Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete a kiállítás megnyitóján. Úgy fogalmazott: a tárlat nemcsak egy nemzeti tragédiáról ad képet, hanem segít megérteni a múlttal való szembenézés és a történelmi igazságtétel jelentőségét is. „Meg kell hogy értsük azt is, hogy a múltnak kizárólag az igazságon nyugvó emléke egyben a feltétele is a sikeres jövőnknek” – fogalmazott Roman Kowalski.
„A katyni tragédiát a lengyeleken kívül igazán csak az a nép tudja átérezni, amely átélt hasonló borzalmakat, mi, magyarok pedig ezen népek közé tartozunk – mondta Papp László, Debrecen polgármestere, és hozzátette: a keleti blokk országaiban hiába próbálták eltitkolni az igazságot, Katyn kezdettől fogva a kommunista diktatúra ördögi kegyetlenségének szimbóluma volt. – Egyet jelentett a lengyel nemzeti szuverenitás eltiprásával, a lengyel nemzet szovjetek általi leigázásával, amely megágyazott a több évtizedig tartó kommunista diktatúrának” – tette hozzá.
A tárlatnyitón Angi János, a Déri Múzeum igazgatója a lengyel és a magyar nép időről időre összefonódó sorsáról szólt beszédében. „A lengyel és a magyar történelem nemcsak a dicsőséges évszázadokban és napokon kötődött össze, hanem bizony a gyász pillanataiban is, gondoljanak csak a mongol–tatár dúlásra, a török elleni harcra vagy éppen az orosz-szovjet megszállás időszakaira” – hangsúlyozta az igazgató.
A katyni vérengzés előzményeit és elhallgatásának történetét is bemutató tárlatot április 17-ig lehet megtekinteni a debreceni Déri Múzeumban.
