„Néhai dr. Hóman Bálintot az ellene, az 1945. évi 7. törvénycikkel törvényerőre emelt 81/1945 II. hó 5 miniszteri rendelet 11. szakasz első pontjában írt háborús bűntett vádja alól felmenti” – fogalmazott az elmúlt év elején Horváth Zsolt tanácsvezető bíró. A Fővárosi Törvényszék tavaly márciusban rehabilitálta politikailag a Horthy-korszak kultuszminiszterét. A pert egy volt MDF-es parlamenti képviselő indította.
Varga István nem éri be ennyivel, ismét bírósághoz fordul, ezúttal Hóman Bálint akadémiai tagságának visszaállításáért. A neves történészt a szovjet megszállást követő hónapokban, 1945 júliusában zárta ki a Magyar Tudományos Akadémia.
„Mályusz Elemér indítványára zárták ki 14-en, hangsúlyozom 14-en zárták ki, bocsánat abból 12 volt érvényes szavazat, 12-en zárták ki. Nem kívánom most a sajtó igen tisztelt képviselőit azzal untatni, hogy az 1869-ben elfogadott MTA alapszabályát hányszor sértették meg, de egyetlenegy dolgot azért nyomatékosan szeretnék hangsúlyozni, hogy se meghívó nem volt rendesen, se az alapszabály-módosítás nem volt törvényes, és hát 250 tagja volt akkor a tudományos Akadémiának, úgyhogy 12 nem zárhat ki 250-et ugye” – jelentette ki Varga István ügyvéd.
Az MTA elnöke január elején nyilatkozott Magyarország élőben című műsorunkban. Lovász László azt mondta, hogy a bíróság Hóman Bálint akadémiai tagságának visszaállításáról nem dönthet. „Ha a bíróság úgy dönt, hogy ez akkoriban nem volt törvényes, akkor ez nem visszahelyezné, hanem a kizárási határozat érvényét veszti. Gyakorlati jelentősége természetesen nincs és semmiképpen nem jelenti azt, hogy az akadémia a legkisebb mértékben elfogadná azokat a cselekedeteket és nézeteket, amiket Hóman Bálint képvisel” – fogalmazott a műsorban az MTA elnöke.
Varga István szerint az akadémiai tagságot a tudományos teljesítmény és nem a világnézet alapján kellene megítélni. Az egykori kultuszminiszter megszavazta a zsidótörvényeket, és a nyilas hatalomátvétel után sem mondott le parlamenti mandátumáról. A nevét viselő alapítvány tavaly decemberben szobrot állított volna Székesfehérváron, a két világháború között ugyanis Hóman Bálint volt a város parlamenti képviselője. A szoborállítás azonban elmaradt. Az amerikai elnök január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján azt mondta, hogy az Egyesült Államok gyakorolt nyomást a magyar kormányra. Ezt az Orbán-kormány a leghatározottabban visszautasította – a hivatalos közlés szerint.
