Öt pontban kaszálta el a magyar cafeteria-rendszert az Európai Bíróság. A kormánynak úgy kell módosítania a vonatkozó jogszabályt, hogy a külföldi vállalkozások is jelen lehessenek a magyar cafeteria-piacon, ellenkező esetben Magyarországnak szankciókkal kell szembenéznie.
„A kormánynak az a kötelessége Magyarország nevében, hogy olyan új szabályozást alakítson ki, akár a meglévő módosításával, akár átalakításával vagy egy teljesen új elfogadásával, ami már a bizottság és a bíróság értelmezése szerint ilyen. Erre egy néhány hónapos határidő van, ami egy folyamatos konzultációt jelent a bizottsággal ezzel párhuzamosan, és amennyiben ezt nem teljesíti a kormány, akkor a bíróság a bizottság kérésére egy újabb ítéletben dönthet akár pénzügyi következményekről, bírságról is” – hívta fel a figyelmet Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
A kormány viszont elébe megy a büntetésnek. A külügyi és külgazdasági miniszter a Hír TV kérdésére azt mondta, teljesen új szabályozás kidolgozására készül a kormány. „Természetesen az európai döntés tiszteletben tartásával egy olyan új rendszert fogunk ésszerű időn belül kidolgozni, amely szintén a magyar érdekeknek fog megfelelni. hogy az pontosan hogy fog kinézni és milyen időtávon belül tud megtörténni, arra, ha nem haragszik, nem fogok tudni választ adni, de az biztos, hogy ésszerű időn belül magyar érdekeknek megfelelő új javaslatot fogunk kidolgozni” – árulta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a rendszer létjogosultságát is kétségbe vonja. Parragh László szerint a továbbiakban érdemes lesz felülvizsgálni a rendszer fenntartási költségeit is. „A cafeteriának a teljes rendszerét újra kell gondolni. Meg kell fontolni, hogy egyáltalán szükséges-e egy országban ilyen fajta pénzhelyettesítő eszköz, és vajon valóban eléri-e azt a célt, amit tőle a gazdaságpolitika vár, és megéri-e azt a költséget, amibe ez kerül, hiszen ennek a működtetése, nyomtatása, használata, akárcsak azt az időt figyelembe véve, amíg valaki a kasszánál kitölti a jegyeket, ez bizony pénzben kifejezhető” – vélte Parragh László.
A cafeteria-szakértő szerint a béren kívüli juttatásokat a legtöbb cég egyébként nem fizetné ki bérként a dolgozóknak. „Az a tapasztalat, hogy sok olyan véleménnyel ellentétben, akik azt mondják, hogy ezt oda kéne adni bérbe, a munkáltatók ezt nem lépik meg olyan egyszerűen. Ha munkabérbe kerül, akkor az nem adható juttatás a munkáltató oldaláról, hanem munkaszerződésben rögzített, tehát sokkal kevésbé tudja rugalmasan kezelni akár egy nehezebb gazdasági helyzetben a munkáltató, mint egy olyan juttatást, amivel ő tud majd kalkulálni olyan esetekben, amikor gazdasági nehézségei lesznek” – mutatott rá Fata László cafeteria-szakértő.
A Szép-kártyát forgalmazó OTP és MKB bank rendszerén keresztül tavaly összesen 76 milliárd forintnyi cafeteriát használtak fel.
