„A bíróság Bakonyi Zoltán elsőrendű vádlottat felmenti.” Nemcsak a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját, hanem a vörösiszap-katasztrófa valamennyi vádlottját felmentette tavaly januárban az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék. A bíró szerint az ügyészség nem azokat vádolta meg, akik elmarasztalhatók a tíz halálos áldozatot követelő ipari szerencsétlenségért, a felelősöket a tároló tervezői és kivitelezői között kellett volna keresni.
„Volt olyan szakértő, aki úgy fogalmazott, hogy ketyegő bombán ültek, amelynek a felrobbanása, a katasztrófának a bekövetkezése tulajdonképpen csak idő kérdése volt” – jelentette ki a Veszprémi Törvényszék büntetőtanácsának elnöke, Szabó Györgyi.
Rossz vádiratból jó ítélet született – fogalmazott a Fővárosi Törvényszék nyugalmazott büntetőbírája és egykori szóvivője egy budapesti pódiumbeszélgetésen. „Komoly politikai nyomás alatt volt a rendőrség, amikor ezt a nyomozást megkezdte. Talán hét nappal, de lehet, hogy még kevesebbel a katasztrófa után Orbán Viktor kijelentette, hogy emberi mulasztás történt, majd ezt követően rövid idővel kormányhatározat született, amely gyakorlatilag megállapította, hogy kik a felelősök, nem név szerint, de iránymutatást kívánva adni ezzel a nyomozásnak” – jelentette ki Sándor Zsuzsa.
Az ajkai timföldgyár veszélyes üzemnek minősül, a tulajdonos Mal Zrt. felelős a katasztrófa által okozott károkért – mondta Tóth Mihály, aki több mint húsz évig volt ügyész, ő képviselte például a vádat a Tocsik-perben is. Hozzátette azonban: a polgári jogi felelősségből nem következik automatikusan a büntetőjogi felelősség. „Nehéz megérteni, de a büntetőjogi felelősség szükségszerűen szűkebb, szigorúbb felelősség, más, mint a kártérítési vagy a veszélyes üzemi felelősség. Ezért lehet azt mondani, hogy párhuzamosan folyik a büntetőeljárás szigorúbb kritériumrendszer mellett és a kártérítési eljárások” – magyarázta a büntetőjogász.
A veszélyes üzemet ellenőrző hatóságok nem voltak a helyzet magaslatán – mondta egy környezetvédelmi szakjogász. A medencében tárolt vörösiszap mennyiségét 2002 óta nem vizsgálták. „Ombudsmani jelentések utólag azt emelik ki, hogy voltak ellenőrzések, de ezek nem voltak érdemiek, például éppen ennek a tízes kazettának az esetében azt senki nem vizsgálta, hogy mennyi anyag van ebben a tározóban, mi a pontos összetétele” – húzta alá Fodor László.
Az ajkai timföldgyár egyik tárolójának gátja 2010. október 4-én szakadt át, a környező településeket másfél millió köbméter vörösiszap öntötte el. A per heteken belül folytatódik másodfokon a Győri Ítélőtáblán.
