Az M1-es autópálya burkolata egyes szakaszokon olyan rossz, hogy korlátozni kellett a sebességet. Az egyik kanyarban a frissen kihelyezett tábla szerint 120 km/h-val lehet autózni, de a kocsi még alacsonyabb sebességnél is ugrált a burkolat hibái miatt. A közútkezelő állami cég hasonló korlátozást rendelt el több főúton is.
„A felújítások a kormány által kezelt autópályákon megtörténtek. Autópálya-használóként mondom: én nem látok ilyen problémát” – jelentette ki Lázár János.
A Miniszterelnökség vezetője kitérő választ adott arra, hogy miért nem a burkolat cseréjével orvosolják az úthibákat: „Az M1-es autópályának nagyon megnőtt a kereskedelmi és a magáncélú forgalmi terhelése, ezért a kormány asztalán van egy javaslat. A főváros és Tatabánya között egészen biztosan, hogy Tatabánya és Győr között hogyan, arról még folyik az egyeztetés, de valószínű, hogy kétszer három sávosra kell bővítenünk belátható időn belül.”
A Magyar Közút Zrt. szerint időszerű lenne a felújítás. Pénz lenne is rá, az útdíjbevételek megháromszorozódtak, amióta az aszfaltot jobban rongáló nehéz teherautókra külön tarifát vetett ki az állam a megtett úttal arányosan.
„A megtett úttal arányos útdíj, amelyet a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjárművek fizettek, 2016-ban 155,3 milliárd forint költségvetési bevételt jelentett. A használatalapú útdíj, népszerűbb nevén a matrica pedig 58,1 milliárd forint éves bevételt jelentett 2016-ban” – mondta el Török Szabolcs, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. szóvivője.
Hogy miért várat magára mégis az M1-es felújítása és kiszélesítése, arról a Jobbik egyik parlamenti képviselője érdeklődött a Fejlesztési Minisztériumnál. A szaktárca azt válaszolta Magyar Zoltánnak, hogy a harmadik sáv megépítése összefügg a 2024-es budapesti olimpiával. Ha a beruházásból lesz valami, akkor 2023 márciusára lehet három sávos a sztráda Budapest és Győr között.
