Képzőművészeti kiállítást nyitott meg csütörtök este a Szépművészeti Múzeum főmuzeológusa Budán, a Várnegyed Galériában. Lengyel László az egyike annak a négy szakértőnek, akitől értékbecslést kért a Nemzeti Bank a legutóbbi festményvásárlásaihoz.
A jegybanktól azt kértük, hogy küldjék meg az értékbecslések másolatát, amit az MNB megtagadott a szerzői jogok védelmére hivatkozva. Azt írták: az értékbecslésekben megjelenő információk és a szerző szellemi tevékenységéből fakadó gondolatok egyértelműen nem elválasztható módon jelennek meg.
A Lázár János vezette Miniszterelnökség is vásárolt a közelmúltban festményeket – szintén százmilliókért. A minisztériumtól is elkértük az értékbecslés másolatát, amelyet a törvényben előírt határidőre meg is kaptunk. Az értékbecslést Einspach Gábor igazságügyi szakértő készítette, aki egyébként a Nemzeti Banknak is dolgozott – nem is egyszer.
„Igazságügyi szakértőket bízunk meg, az ő hozzájárulásukra szükség van. Azoknak az igazságügyi szakértőknek a szerződéseit és álláspontját tudjuk nyilvánosságra hozni, akik ehhez hozzájárulnak” – mondta a kancelláriaminiszter.
A jogszabályok alapján nem jelenthető ki kerek perec, hogy az értékbecslések szerzői művek, amelyek védelmet élveznek – nyilatkozta a Hír TV-nek egy szakjogász.
„Szó szerint a szerzői jogi törvény értelmezésében nincsenek ilyen sem megengedő, sem tiltó szabályok, azaz nem lehet egyértelműen megmondani, hogy szerzői műnek minősül-e. Ez egy bírósági mérlegelés kérdése minden egyes dokumentumnál. Nálunk, sajnos, szerződések esetében volt olyan, hogy szerződéseket nem tudtunk szerzői műnek minősíteni” – fejtette ki Ormós Zoltán.
Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint a jogi szabályozás egyértelmű. Az értékbecsléseket a hatóság és a bírói gyakorlat sem tekinti védett műveknek – mondta Péterfalvi Attila.
„De ha az állam vagy valamelyik szerve közpénzből vásárol valamit, és ezt a vásárlást megalapozza egy értékbecslés, az értékbecslés nem olyan szellemi termék, nem olyan mű, amelynek védelme felülírja a nyilvánosság szabályait, hiszen az értékbecslés alapozza meg a tényleges pénzköltést” – magyarázta.
Egyes esetekben egyébként a Miniszterelnökség is titkolózik. A kancellária nem volt hajlandó elküldeni annak az értékbecslésnek az elektronikus másolatát, amely az Ybl Villában található műtárgyakra és bútorokra vonatkozik. A minisztérium arra hivatkozott, hogy a szakvélemény döntést megalapozó anyagnak minősül, az ilyen anyagok pedig tíz évig nem nyilvánosak. Az Ybl Villát tavaly decemberben vette meg az állam Kovács Gábor műgyűjtőtől, aki a hírek szerint remek kapcsolatot ápol Lázár Jánossal.
