Érdekharcok miatt rohad számos értékes ingatlan
Elhagyott drága ingatlanok, lepusztult épületek – Budapest volt főépítésze szerint az önkormányzatok, a beruházók és a főváros vagy a kormány érdekkülönbségei miatt enyészik el számos értékes fővárosi terület.
A ferencvárosi régi Nagyvásártelep egykor Budapest kereskedelmének központja volt, de a 90-es évek végén bezárták, azóta pedig széthordták. A területre álmodták meg a Duna City nevű nagyszabású ingatlanfejlesztési projektet. A kivitelező azonban csődbe ment. Ezután lett az új tulajdonos a brókerbotrány főszereplője, a hírhedt Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. Még az olimpiai falut is ide álmodták a 2024-es játékokra. Aztán a Quaestor is bedőlt, majd az olimpia is.
Beleznay Éva, Budapest volt főépítésze szerint az önkormányzatok, a beruházók és a főváros vagy a kormány érdekkülönbségei miatt enyészik el számos értékes terület és ingatlan. A Látótérnek beszélt először arról is, hogy többek között ezért mondott le 2010-ben a főváros főépítészi posztjáról.
„Én sok olyan projektet készítettem elő abban az időszakban, ahol az összefogás, az együttműködés mind az ágazati, mind a kormányzati, fővárosi, kerületi együttműködésre épített nagyobb fejlesztési területek megvalósítását készítette volna elő. Sajnos abban az időszakban ezek az együttműködési kezdeményezések nem sikerültek” – fogalmazott.
A Duna City projekten dolgozott Z. Halmágyi Judit is. Ő azt mondja, nemcsak gazdasági anomáliák, de a politika életritmusa is beleszól a városfejlesztésbe. „Ezt még nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy egy városvezetés majdnem 7-8-12 év. Általában az európai finanszírozások négyéves ciklusúak. Azt is tudjuk, hogy nálunk van egy négyéves választási ciklus. Na most az az igazság, tulajdonképpen kettétörik, igen, sőt háromba, négybe is” – jegyezte meg.
Az ingatlanszakértő szerint a politikán kívüli okai is vannak, miért rohad rengeteg ingatlan Budapest legértékesebb részein.
„Vannak olyan ingatlanok, amelyek olyan sajátosságokkal rendelkeznek, mint például a Postapalota, a svábhegyi gyermekkórház vagy a rózsadombi SZOT-üdülő, ahol gyakorlatilag a műemlékjelleg nagyon szigorú szabályokhoz kötött, tehát gyakorlatilag nem lehet bármit megvalósítani ezeken az ingatlanokon” – emelte ki Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Demszky Gábor 20 évig volt főpolgármester, ő a kerületek és a főváros harcáról beszél, mikor a hasznosítatlan fővárosi ingatlanokról kérdezzük. „Budapest önkormányzati rendszere hibás. Budapesten van egy fővárosi önkormányzat és 23 kerületi önkormányzat. 1990-ben, amikor az önkormányzati törvény született és egy második törvény, amely elosztotta a vagyont és a hatásköröket, a kerületek kapták az ingatlanoknak a nagyobb részét, miközben a főváros megkapta a feladatokat, hogy építse az infrastruktúrát: víz, csatorna, szennyvíztisztítás, BKV, tömegközlekedés-fejlesztés. Az ingatlanok eladásából származó bevétel a kerületekhez került. A főváros tehát nem tudta ezt hasznosítani, nem tudott egységes lakásgazdálkodást kialakítani, tehát számtalan hátránya van ennek” – jegyezte meg.
Vannak olyanok is, akiket kifejezetten vonzanak a lepusztult épületek. A népszigeti hajógyár vészjóslóan kongó szerelőcsarnokában olyan fiatalokkal találkozott stábunk, akik hobbiként járnak be elhagyott városrészeket.
