Állami lélegeztetőgépen a Magyar Nemzeti Kereskedőház
A külügy állami lélegeztetőgépére kapcsolták Magyar Nemzeti Kereskedőházat – így tudták nyereségessé tenni a céget, legalábbis papíron. A Hír TV által megszerzett adatokra reagált a külügyminiszter is, Szijjártó Péter külügyminiszter kitart amellett, hogy az állami cég nem termel veszteséget, így a jövőben is közszolgáltatásként fogja ellátni tevékenységét.
Csaknem egy hónap csúszással, június végén hozta nyilvánosságra tavalyi beszámolóját a külügyi tárca alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház. A cég feladata a magyar vállalatoknak segíteni kijutni a külpiacokra. Ezt 2012 vége óta folyamatos, 8 milliárdot is meghaladó veszteséggel tette. A tavalyi beszámoló azonban már nyereséget mutatott ki. Az LMP szerint ezt tranzakciós trükkökkel érték el.
„Ez a több milliárd forint, ami, ugye, itt befektetett pénz, ez nem térült meg magából a kereskedésből. Tehát amikor azt mondja a Szijjártó miniszter úr, hogy ez a fajta kalmár-külpolitika, amit folytatnak, ez pénzt termel a magyar embereknek, ez tényszerűen nem igaz” – mondta ezzel kapcsolatban Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja.
Elsőként az LMP perelte ki azt a közszolgáltatási szerződést, amelyet 2016 februárjában a külügyminisztérium kötött a kereskedőházzal. Ebben 25 pontban sorolják fel azokat a közfeladatokat, amelyeket a cégnek a szerződéses összegért el kell látnia.
Ezek a tevékenységek ránézésre nem térnek el a cég alapfeladataitól: például külgazdasági koncepciót kell alkotni és végrehajtani, kereskedelemmel kapcsolatos szakmai és háttéranyagokat kell elkészíteni, illetve a pályázatokat is figyelni kell. Ezekért havonta 270 millió forint körüli összeget fizetett ki a külügyminisztérium a saját cégének, tavaly összesen 2,75 milliárdot.
A szerződést aztán tavaly decemberben, az év végi kormányzati pénzosztáskor módosították. Augusztusig visszamenőleg kapott a kereskedőház havonta 700-800 millió forint közötti összegeket, összesen csaknem 3,7 milliárdot. A kereskedőházat tehát a külügy tavaly mindösszesen 6 milliárd 438 millió forinttal stafírozta ki. Így az már papíron 169 millió forint nyereséget hozott.
Szijjártó Péter szerint a kereskedőház soha nem termelt veszteséget, mert „az államnál jelennek meg a kiadások, amivel segítjük a kis- és közepes vállalkozásokat. A bevételek az ezen szolgáltatás nyomán előálló exportból pedig a magyar kis- és közepes vállalkozásoknál jelennek meg.” A miniszter úgy vélte, a rekordmagas exporttal összességében jól járt az állam, de ehhez fenn kell tartani a külgazdasági intézményrendszert.
A kereskedőház nyereségessé tételében egyébként szerepet játszott egy másik tétel is: az Orbán Viktor családjához köthető Cider Alma Kft. hárommilliárd forintos tartozását a Mészáros Lőrinchez köthető Hórusz Faktorház Zrt. átvállalta és két részletben ki is fizette.
A Hír TV-nek elküldött dokumentumokból kiderül: a nagyobbik, 2,3 milliárdos részletet néhány nappal év vége előtt, december 28-án utalták át.
