Szárnyal a nemzeti építőipar

Orbán Viktor 2015 óta vélhetően óvatosabb lett, és nem mer egy-egy ágazatot egyetlen vállalat vagy személy kezébe adni. Egy esetleges konfliktus esetén így még mindig áll egy vagy több biztos bástya a piacon.

Jelenleg az iparban kétségkívül a kormányfő régi barátja, Mészáros Lőrinc a legerősebb szereplő, rendre az ő cégei nyerik meg a legnagyobb tendereket. Rendre nagyobb szeleteket harap ki a tortából, és nem volt ez másképp 2017-ben sem. Idén eddig nagyobb építőipari tendereken több mint 100 milliárd forintot nyertek el különféle állami gigaépítkezéseken: vasutat 74,9 milliárd forintért, hidat pedig 28 milliárdért építhetnek a felcsúti polgármester vállalatai, különféle konzorciumok tagjaként. Emellett „kisebb” állami megrendeléseket is behúztak Mészáros cégei, mint például egy 483 milliós szennyvíztelep-korszerűsítést.

Ha a felcsúti sikerpolgármester így folytatja, akár tavalyi rekorderedményeit is túlszárnyalhatja. 2016-ban azok az építőipari cégek, amelyeknek közük van Mészáros Lőrinchez, összesen 225 milliárd forint értékű állami megbízást nyertek el egyedül, vagy valamilyen konzorcium tagjaként. A Mészáros és Mészáros Kft. 140 milliárd forintot, az R-Kord 76 milliárd forintot, a Mészáros gyerekeihez köthető Fejér-B.Á.L. Kft. 8,5 milliárdot zsebelt be az állami tendereken. Ennek megfelelően egyébként Orbán Viktor barátjának vagyona is jelentősen gyarapodott: tavaly 100 milliárd forinttal, így pedig összességében több mint 124 milliárddal rendelkezik.

Nem volt mindig vagyonos

Mészáros Lőrinc nem tagadta, abban, hogy idáig eljutott, a szerencse és a Jóisten mellett a miniszterelnöknek is jelentős szerepe volt. Felcsút polgármestere korábban a Heti Válasznak kifejtette, hogy nincs miért magyarázkodnia, hiszen vagyonát saját erejéből, tisztességes eszközökkel szerezte meg: „soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg”. A felcsúti polgármester elmondta, hogy bár egy iskolába járt Orbán Viktorral, de legközelebb csak 1999-ben találkozott vele, és addigra az 1991-ben indított vállalkozásának köszönhetően – több településen építette ki a gázvezeték-rendszert – már vagyonos ember volt. Az Átlátszó munkatársai utánajártak Mészáros állításának, és kiderült, hogy a cégnyilvántartás szerint 1991-ben nem volt tulajdonrésze semmilyen cégben, tehát legfeljebb egyéni vállalkozóként tevékenykedett. 1996-ban azonban megalapította a Celsius 96 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, mely mélyépítőiparral, a közúti teherszállítással, valamint a vas-, műszaki-, üvegáru-kiskereskedelemmel foglalkozott. Mészárosnak 1996 és 2008 között volt résztulajdona a cégben. A vállalatnak legjobb évében, 2002-ben is „csak” 89,8 millió volt a nettó árbevétele, az adózott eredmény pedig 5,3 millió forint lett – osztalékot egyik évben sem vettek fel a tulajdonosok, így biztosan nem ebből a vállalkozásból gazdagodott meg a felcsúti polgármester. Igazándiból a dolgok azt követően kezdtek jobbra fordulni mind Felcsúton, mind Mészáros Lőrinc életében, hogy 2011-ben beült a polgármesteri bársonyszékbe. Orbán kedvenc faluja mellett Mészáros is szárnyalni kezdett: Mészáros teljes vagyona a 2006-os 6,8 millió forintról több mint 120 milliárdra nőtt – főként az építőiparnak hála. 30 cégéből 29-et a 2010-es kormányváltás után szerzett meg. Csak tavaly 12 céget alapított vagy lett tulajdonos bennük, de a családtagok nevén is számos vállalkozás van.

Az új nemzedék

Hála a magyar építőiparnak, illetve az Orbán-kormánynak, a Mészáros család anyagi biztonsága vélhetően generációkon át be lesz biztosítva. Nem csak a felcsúti self-made man, de gyermekei is hatalmasat szakítanak az állami megrendeléseken. A három Mészáros-utód Fejér-B.Á.L. Zrt.-je legutóbb egy 40 milliárdos műemlék-felújítási pályázatot nyert meg a West Hungária Bau Kft.-vel közösen (róluk még lesz szó a továbbiakban). A cég egyébként hasonló gyorsasággal gyarapszik, mint az édesapa vállalatai. A Fejér-B.Á.L.-t csak 2015 derekán vették birtokba a Mészáros-gyerekek, ám már ebben az évben is egymilliárdos bevételt realizáltak, 2016-ban pedig már 3,2 milliárd forintot nyertek el javarészt állami beruházásokon – osztalékot egyelőre nem vettek fel a cégből, de ami késik, nem múlik. Jelentősebb tendereik közé tartozik egy dunakeszi iskolaépítés, illetve a fővárosban a Nemzeti Lovardát újítják fel. De ők építették fel a felcsúti akadémia kazánházát, vasúti épületét, valamint az alcsúti kalandparkot és Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János cégének, az Agro-Felcsút Zrt.-nek a telephelyét is.

Haverok, buli, közpénz

A „G-nap” óta emelkedett fel igazán a Duna Aszfalt, amelynek tulajdonosát, Szíjj László különféle projektekben Mészáros üzlettársa: közös horvátországi ingatlanos cégük van, illetve a klímatechnikával foglalkozó CLH Kft.-ben is közösen vannak benne. Az építőipari vállalat hasonlóan szárnyal, mint a felcsúti polgármester cégei.
A tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt az utóbbi években megsokszorozta bevételeit: 2010-ben „csak” 18 milliárdot, 2013-ban már 54 milliárd forintot termelt ki a vállalat, 2014-re ez az összeg 86 milliárd lett. Ugyanekkor 40 millióról 2 milliárdra növekedett a kifizetett osztalék is, Szíjj és üzlettársa pedig 21 milliárdos magánvagyonnal felkerült a leggazdagabb magyarok listájára. Ugyanakkor tapasztalható némi visszaesés, a 2015-ös 124 milliárd forint után csak 32 milliárdot sikerült elérnie a Duna Aszfaltnak. A nyereség ugyanakkor nem változott, 2015-ben is 11,1 milliárd, és 2016-ban is 11,1 milliárd forint volt, ami hasonlóan csodába illő, mint Mészáros cégeinek növekedése. Szíjj a Napi.hu „A 100 leggazdagabb 2017” listáján 40 milliárd forint becsült vagyonnal szerepel, ezzel a 21.

A cég 2017-ben is jól teljesít, az év első félévben nagyjából 200 milliárd forint értékben kapott állami megrendeléseket. Idei legnagyobb megbízásuk az M44-es út Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának megépítése 145 milliárdért, konzorcium tagjaként.

Bár Szíjj távol tartja magát a politikától, az MSZP-kormány alatt nem ment olyan jól a cégnek, ellenben a fideszes politikusokkal jó kapcsolatot ápol. A vállalat megerősödésében fontos szerepet játszott Lázár János városa, Hódmezővásárhely is: a Duna Aszfaltnál sem tagadják, hogy fordulópontot hozott, amikor 2007-ben összeolvadtak a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-vel. A két legnagyobb kaliberű megbízásukat a hódmezővásárhelyi referenciáknak köszönhették. Ők újíthatták fel a 47-es főutat 7 milliárd forintért, és építhetik meg az M43-as autópályát Makótól Nagylakig.

Kötélbarát

Egy másik Orbán-közeli szereplő az építőiparban a Videoton FC tulajdonosa, Garancsi István, aki 2017-re számottevő gyarapodást ért el, 24 milliárdjából 38 milliárdot csinált egy év alatt, ezzel 23. a Napi.hu rangsorában. A legnagyobb pluszt az érdekeltségébe tartozó, töménytelen állami megbízást kapó Market Zrt. jelentette – aki az utóbbi hónapokban nyitott szemmel járt az országban, számos építkezésen láthatta a cég logóját. Az építőipari vállalkozás árbevétele 2016-ra 87,1 milliárdra emelkedett, ám ennél sokkal látványosabb, hogy az adózott eredmény a 2015-ös 179 millió forintról 2,2 milliárdra duzzadt. Ez mintegy 12-szeres növekedés egyetlen év alatt. A tulajdonosok 2,8 milliárdnyi osztalékot vettek fel.Többek között a cég építette a legtöbb új stadiont, a majdnem 40 milliárdos Duna Arénát, ők csinálják a Kossuth téri MTESZ-székház bontását, de építenek irodaházat is, illetve a Marketé a Kopaszi-gát beépítésének projektje is. Az utóbbi keretein belül épülő 120 méteres felhőkarcoló kiemelt állami beruházás lett, tavaly év végén a Fővárosi Közgyűlés is Garancsiék szája íze szerint módosította a városrendészeti szabályzatot, a beruházáshoz hitelt az állami Eximbanktól kaptak. Igazán nagyot pedig a Magyar Telekom 58 ezer négyzetméteres új székháza kivitelezési munkálatainak elnyerésével fogta a Market, a beruházás értéke csaknem 50 milliárd forint. A cég újította fel a Fidesz székházát is 460 millió forintért. Egy interjúban a természetjáró szövetséget is elnöklő Garancsi „kötélbarátjának” nevezte Orbán Viktort, mivel egyszer együtt mentek hegyet mászni. Állítólag nem ismerte még a miniszterelnököt, amikor megvette Orbán egyik kedvenc focicsapatát, de onnantól kezdve igen közel került a tűzhöz.

Mindenki a húsos tál körül

Sok projektben több kormányközeli építővállalkozás is megtalálható. Ilyen például a 190 milliárdból épülő új Puskás Stadion alvállalkozóinak listája. Az építési megbízást elnyerő Magyar Építő-ZÁÉV konzorcium (előbbi a Körösaszfalt Zrt.-n keresztül Szíjj Lászlóhoz köthető) többek között a szintén Szíjj és Mészáros-féle CLH-t, illetve a Fejér-B.Á.L.-t is alkalmazza alvállalkozóként. Emellett ott van még a KÉSZ Ipari Gyártó Kft., amely a Garancsi István tulajdonában levő Market Építővel közösen nyerte el a Vasas új stadionjának építésére kiírt közbeszerzést, már az FTC-stadion építésén is együtt dolgoztak. Felbukkant még egy másik, az Orbán családdal üzletelő vállalkozó, Paár Attila West Hungária Baúja is. Illetve a PBE Építő Kft., amely egykor Tiborcz Istvánhoz kötődött a Green Investments & Solutions Kft.-n keresztül. Egyébként ez a cég volt az, amely a közpénz-milliárdokat bezsebelő, köztéri LED-lámpákkal foglalkozó Elios Zrt.-t is tulajdonolta. Miután pár év alatt több tízmilliárdnyi közbeszerzést nyert el a céggel, Orbán Viktor veje éppen a Paárhoz tartozó WHB Befektetési Kft.-nek adta el a közvilágításokat telepítő vállalkozást 2015-ben, mivel Tiborczot „nemtelen támadások” érték. Emellett számos korrupciógyanús közbeszerzés ügyében nyomozás indult, mert egy olyan vállalat szervezte és írta ki azokat, amelynek tulajdonosa az Eliosban is érdekelt volt. A WHB építette a Bálnát, illetve részt vett a Várkert Bazár 20 milliárdos felújításában is. Emellett Mészáros gyerekeivel építi a Nemzeti Lovardát 2,8 milliárdért, és többek között a cég végezheti a vizes vb, a Parlamenttel szembeni, Batthyány téri versenyhelyszínének építését és visszabontását 1,9 milliárdért – itt épül a híres ugrótorony is. Ezek mellett az új MTK-stadiont is felhúzó West Hungária Bau készítheti majd elő Kelet-Magyarország útépítéseit is, minderre 3,6 milliárdot kaptak egy konzorciumban. Paár egyébként 2009-ben került fel a leggazdagabb magyarok listájára, akkor 6,2 milliárdra becsülték az építőiparral, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozó vagyonát. Tavaly már 14,5 milliárdja volt, amivel az 55. leggazdagabb.

Aranybánya a kőbánya

Az építkezésekhez persze alapanyag is kell, szerencsére van olyan bányacég, mely szívesen szállít az állami építkezésekre. Biztosan a véletlenek furcsa együttállása, hogy az a bizonyos vállalatcsoport Orbán Viktor családjához tartozik. A bányacégek különösen a 2010-es kormányváltás után kezdtek el hasítani, bár a kormányfő 2001-ben egy interjúban leszögezte: azt kérte édesapjától, ne dolgozzanak állami projekteken. Ugyanakkor a piacot ismerők már régóta pedzegetik, hogy csupán normál, piaci megrendelésekből jelenleg nem lehet milliárdos árbevételeket elérni.

Ferenczi Krisztina, az Orbán család gyarapodásának feltárásával is foglalkozó néhai oknyomozó például évekkel ezelőtt a Dolomit Kft. nyomába eredt, és a saját szemével látta, hogy Orbán Győző vállalatának teherautói szállították az alapanyagot az M7-es autópálya egyik épülő szakaszához. Akkor azt mondták neki, hogy a frissen érkezett anyag nem az autópályához kellett. Azóta már bizonyossá vált, hogy az Orbán Viktor édesapja és testvérei által birtokolt bányacégek több EU-s támogatásból megvalósuló vidéki csatornázási projektben vettek részt beszállítóként. A Direkt36 derítette ki, hogy több, az állami közbeszerzéseken jól szereplő építőipari cég is csatornázási elemek beszállítójaként alkalmazta az Orbán-céget: az Euroaszfalt Kft., az A-Híd Zrt. és a Penta Kft. annak ellenére rendelték meg a Dolomit Kft. aknaelemeit, hogy azok piaci források szerint drágábbak a konkurencia termékeinél, igaz, többek szerint a minőségük is jobb – a tápiósági csatornázásra majdnem 25 milliárdot költöttek, ennek javát az EU fizette.

Orbán Viktor szülei és két testvére, Orbán Áron és ifj. Orbán Győző tulajdonában több vállalkozás is van, amelyek főként bányászattal, szállítmányozással és betonelemek előállításával foglalkoznak: a Dolomit Kőbányászati, a Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó, valamint a Gánt Kő és Tőzeg Kft. is a kormányfő családjához tartozik. A három cég 2015-ös nettó árbevétele 5,2 milliárd forint volt, miközben ugyanez a mutató a 2010-es kormányváltás évében még „csak” 1,9 milliárd forint volt. A 2015. év után 2,2 milliárd forintnyi osztalékot vehettek ki a cégekből – ez az összeg annak fényében is figyelemre méltó, hogy 2010 és 2015 között a maguknak megszavazott osztalék összesen volt 3,93 milliárd forint. 2016-ra a Dolomit Kft. árbevétele a harmadával csökkent, 3,2 milliárdról 2,2 milliárdra, de így is lett 410 millió forint adózott nyeresége. A Gánt Kő és Tőzeg jelentősen, 313 millióról 413 millió forintra növelte árbevételét. Ehhez képest 255 millió forint adózott nyereséget ért el. A harmadik, Nehéz Kő tavalyi árbevétele a korábbi 1,7 milliárdról 872 millióra csökkent, és a nyereség is gyakorlatilag nullázódott – ebből nem vettek ki osztalékot. Ugyanakkor a másik két vállalkozásból tavaly 1,2 milliárdot vettek ki Orbánék.

Miközben a kormányfőnek és feleségének alig több mint 700 ezer forint megtakarítása van Orbán Viktor vagyonbevallása szerint.

A Gánt Kő Kft.-t egyébként épp a hetekben szedte szét a család: Orbán Győző megtartotta a gánti telepet, felesége és ifj. Orbán Győző pedig a kiváló Hahót Tőzeg Kft.-t kapta, amelybe az iszkaszentgyörgyi és hahóti tőzegkitermelő-telepek kerültek. Az osztozkodás után 334 milliónyi tőke maradt a Gánt Kőben, 464 millió került az új cégbe.