A mostani aszály már nem az az aszály
Rosszul járhatnak a mezőgazdasági termelők az aszály törvényi megnevezésének átírásával – az egyik agrár-érdekképviselet vezetője szerint. Az intézkedés a biztosítási ügyeket is érinti.
A napi középhőmérséklet szinte az egész országban elérte a 29 fokot. A zsámbéki termelői piac árusai hetek óta várják a kiadós esőt. Baranya megye egyik nagy növénytermesztő gazdaságában jelentős károkkal számolnak.
„A mostani kultúrák, ugye, a napraforgó a soron következő, a kukorica, illetve akinek van, szója, ezeket mindenképpen megviseli. Ez az időjárás mindenképpen több tonna hozam kiesésében fog megmutatkozni” – mondja Wilhelm József, a Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.
A helyzet Északkelet-Magyarországon a legrosszabb, a termőföldek ott a legszárazabbak. Az éghajlatszakértő azt mondja, hogy az ezredforduló óta gyakoribbak az aszályos időszakok, mint korábban. „A kétezres évektől komolyabbá váltak, tartósabbá, nagyobb területet érintettek az országban. Például 2003-ban, 2007-ben, de ha nem túl messzire nyúlunk vissza, akkor 2015-ben, tehát jellemzően azokban az években, amikor komoly, hosszan tartó hőhullámok voltak” – emelte ki Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője.
Az aszály jogi meghatározása nyár elején változott. Az új szabály szerint akkor beszélhetünk aszályról, ha 25 milliméternél kevesebb csapadék esik 30 nap alatt vagy ha a napi középhőmérséklet 15 napon át meghaladja a 31 Celsius-fokot. A korábbi szabályozás szerint aszályos időszaknak az minősült, ha 10 mm-nél kevesebb eső esett 30 egymást követő napon.
„A törvénymódosítás június 15-e óta hatályos, tehát akik előtte kötöttek biztosítást, azoknak a biztosítása a régi feltételekkel él, és csak a június 15-e után kötött szerződésekre vonatkozik ez az új szabályozás” – ismertette Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője.
Sok termelő járhat pórul az új szabályozással, véli a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének illetékese. „Sokan járhatnak úgy, hogy az új aszályfogalom szerint, pont a nagy hőség miatt, aszályosnak fognak minősülni, komoly terméskiesésük lesz, a biztosító nem fizet, mert 30 napon belül volt egyszer csapadék. Utána, hogy mit térít a kárenyhítő rendszer, az nem tiszta, Mert az meg azt mondja, hogy akkor térít nyolcvan százalékot, ha és amennyiben van szerződés” – jegyezte meg Máhr András főtitkárhelyettes.
Az állami kárenyhítési alapba a korábbi 3 milliárd helyett idén 4 milliárd forint került, ami kevés lehet a termelők szerint.
