Nem bírnak a varjakkal a termelők
Az 1980-as években még mintegy kétszázezer vetési varjú élt hazánkban, a 2000-es évek elejére számuk húszezerre esett vissza. A védetté nyilvánított faj mostanában ismét gyarapodásnak indult, és a Csongrád és Békés megyei gazdák termésében jelentős károkat okoz. A termelők szeretnék a varjakat riasztani és gyéríteni, a kiesett termésért pedig kártérítést kérnek.
Négymilliós kárt okoztak a vetési varjak egy tízhektáros kardoskúti kukoricamezőn. A madarak néhány nap alatt megdézsmálták a termés nagy részét.
„Riasztásra kértünk engedélyt, több szakhatósághoz fordultunk segítségért, ahonnan nem kaptuk meg a kellő tájékoztatást a mai napig. Nem tudjuk, mitévők legyünk, mert ezeknek a gazdálkodó családoknak a létbiztonságát, a gazdálkodáshoz való megerősödését hátrányosan befolyásolja, hogy a vetési varjakkal nem tudunk mit kezdeni” – panaszkodott Szénási Jánosné.
A madarak költőhelye a gazdálkodó földjétől néhány száz méterre, egy vadászerdőben található. Mivel a vetési varjú védett, még riasztani sem lehet.
A néhány kilométerre lévő, Csongrád megyei Székkutas környéki napraforgókat sem kímélték a madarak.
„A varjak három hét óta pusztítanak ezen a területen, kieszik a magokat körbe, és megsértik a fejet, ami később fejrohadással jár, ez terméskiesést okoz” – számolt be Ambrus Ilona, aki egy felvásárlóval szerződött le napraforgóra. Ha nem termeli ki a szükséges mennyiséget, kötbért kell fizetnie.
A varjak az utóbbi években jelentősen megszaporodtak: három év alatt meghússzorozódott a számuk. Az idős hölgy szerint a riasztás csak félmegoldás.
„Itt van vízlelőhely, a kaszálón tudnak pihenni, úgyhogy egyszerűen nem bírunk velük. Mi szeretnénk elérni a gyérítést, vagy valamit tegyenek, mert komoly károkat okoztak nekünk. Megkötbéreznek, ha nem tudjuk teljesíteni a szerződést, és ha ez a varjú valakié, akkor kárpótlást fogunk kérni. Már valaki bírósághoz is fordult, vannak, akik már régebben küzdenek” – jelezte Ambrus Ilona.
A székkutasi gazdák együtt cselekednek, huszonketten írták alá a kérvényt, melyben az agrárkamarához kárpótlásért, az illetékes kormányhivatalokhoz riasztásért és gyérítésért fordultak.
„Két kérelem érkezett meg a kormányhivatalhoz, illetve a Szegedi Járási Hivatalhoz mint a megyében illetékességgel rendelkező környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz, mind a két kérelmet napokon belül elbíráltuk, és ki is adtuk mind a kettőre az engedélyt. Ezek riasztási engedélyek voltak, tekintettel arra, hogy a vetési varjú védett állatként alapesetben, a jogszabály megfogalmazása szerint nem gyéríthető faj” – hívta fel a figyelmet Máder Balázs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi osztályának vezetője.
Az engedélyek értelmében hangágyúval lehet elriasztani a termés közeléből a kárt okozó madarakat. A gyérítést azért is tiltják, mert a vetési varjak által készített fészkek más védett madárfajoknak, fülesbagolynak, kék és vörös vércsének is költőhelyül szolgálnak.
