

A nyugati és a magyar sajtó is a kebab betiltásáról cikkezett a héten, azonban nem kell attól tartani, hogy a népszerű gyorsétel eltűnik az utcákról. Az unió ugyanis csak az egyik fontos összetevő, a foszfát használatát vizsgálná felül, és erről is csak 2018 után dönthetnek.
A 2015-ös migrációs válság közepén védte meg a miniszterelnök a fővárost ellepő gírosz-, döner- és kebabárusokat. A migránsügyben mindig szigorú Orbán Viktor szerint ezek az emberek nem bevándorlók, hanem külföldiek, akik itt építettek egzisztenciát. Az unió azonban itt is talál kivetnivalót, mégpedig a gíroszhúshoz mesterségesen hozzáadott foszfát miatt.
„Igenis örülünk, hogy kebabosok vannak a körútjainkon. Szeretünk húsvétkor a szír hentesnél bárányt vásárolni” – mondta akkor a miniszterelnök.
„A jogalkotást most ne módosítsuk, várjuk meg az uniós élelmiszerügyi hatóság vizsgálatát. De addig legyünk óvatosak, mert már most vannak fenntartások a nem természetes foszfátok felhasználásával kapcsolatban a nyárson sült húsok esetében” – fogalmazott Christel Schaldemose, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének EP-képviselője.
Bár a szabályozást még meg sem változtatták, a külföldi lapok kétségbeesett szalagcímeken temették a kebabot, amit szerintük a betiltás fenyeget. A magyar fővárosban a legtöbb árus még nem hallotta a tervezett szabályozásról szóló híreket, és a forgalmon sem érezni változást.
– 2-3-4 óra, mikor tömeg van, akkor gyorsan, ha nem, akkor ilyen fél nap.– Tehát kettő ilyen simán elmegy egy nap?– Igen, ilyen 150 kiló husi megy egy nap.
A vásárlók többsége amúgy sem hisz abban, hogy betiltható lenne egy ilyen étel.
„Ma már minden egészségtelen, szóval mindegy” – reagált egy fiatal vásárló.
Az uniós élelmiszerügyi hatóság 2013-ban már foglalkozott a foszfátokkal, de akkor nem győzték meg róla, hogy veszélyes lenne. A foszfát megköti a vizet és összefogja a dönerhez használt húsokat. Az uniós hatóság ígérte szerint 2018 végéig új tanulmány készítenek az ügyben. A szabályozásról érdemi döntés csak ezután várható.