Rácz Sándor eredetileg szerszámgéplakatos volt. 1956 novemberében választották meg a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökévé. A szervezet nevében tárgyalt Kádár Jánossal is, és 48 órás sztrájkot hirdetett Nagy Imre szabadon bocsátását követelve. Ezután életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. Nagy Imre 1989-es újratemetésén ő mondta az egyik legemlékezetesebb beszédet, amelynek végén 30 éves tiltás után a tömeggel elénekeltette Boldogasszony anyánk himnuszát. A rendszerváltás után is aktívan politizált több szervezetben, a Fidesz is tiszteletbeli tagjává fogadta.
Múlt heti halálhíre után Orbán Viktor levélben nyilvánította ki együttérzését a család részére. A miniszterelnök ebben úgy fogalmazott: „Büszkék lehetünk arra, hogy minden viszontagság ellenére a Rácz Sándorhoz hasonló bátor emberek áldozatának köszönhetően megmaradtunk, és a magyarság ma újra szabad.”
A Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökét csütörtökön kísérték utolsó útjára. A Szent István-bazilikában tartott megemlékezésen Kozma Imre úgy fogalmazott: Rácz Sándor a nemzet bátor hőse volt.
Rácz Sándor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben díszsírhelyet kapott a fővárostól. Koporsóját az 1956-os forradalom jelképévé vált lyukas zászló borította. Az 1956-os Alapítvány elnöke azt mondta: Rácz Sándor tiszta erkölccsel mutatott példát a magyaroknak 1956 után is.
Rácz Sándort a történelmi igazságtételért folytatott küzdelméért a nemzet halottjának nyilvánították.
Továbbiak a témában
2 perc „Nem engedünk a magyar péteri önkény zsarolásának” – Havasi Bertalan a HírTV-nek
2 perc Választási győzelem ide vagy oda, van, amihez 2029-ig nem lehet hozzányúlni – Gulyás Gergely figyelmeztetése
2 perc