
A kormány nem ért egyet a legújabb brüsszeli kritikákkal. A Nemzetgazdasági Minisztérium a keddi határidőig megküldte válaszát az Európai Bizottságnak, ebben visszautasítja brüsszeli testület ajánlásait, mivel az Európai Bizottság nem vette figyelembe, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés a vártnál is nagyobb. A Fidesz szerint gazdasági érdekek miatt kérheti az Európai Bizottság, hogy Magyarország hagyjon fel a rezsicsökkentéssel.
Két év alatt háromszor csökkentette a víz, a villany és a gáz árát a kormány, legutóbb április elsején. Becslések szerint ezzel egy átlagos család több mint 100 ezer forintot is megtakaríthat évente. Ezt az intézkedést is támadta az Európai Bizottság a hét elején. A brüsszeli testület szerint rezsicsökkentés helyett energiahatékonysági beruházások kellenének. De a bankadó csökkentését és a tranzakciós illeték átalakítását is javasolta az Európai Bizottság. Összesen hét pontban fogalmazták meg ajánlásaikat a magyar kormány felé.
A Fidesz szerint gazdasági érdekek miatt kérheti ismét az Európai Bizottság, hogy Magyarország hagyjon fel a rezsicsökkentéssel és az energiaárak hatósági árszabályozásával. Németh Szilárd azt mondta: visszautasítják Brüsszel ajánlásait, ugyanis semmilyen jogszabály nincs, ami erre kötelezné Magyarországot. „Elég világos, hogy pénzről van szó, ugyanis semmiféle jogszabály nincs az unióban, amire hivatkozva kérhetnék azt, hogy a hatósági árszabályozást az egyetemes szolgáltatás területén vezessük ki. Egyértelműek számunkra a gazdasági érdekek, de az is, hogy a rezsicsökkentés politikája mellett Magyarországon egy békemenet és két és félmillió ember tett hitet” – mondta Németh Szilárd fideszes képviselő.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden megküldte válaszát a brüsszeli ajánlásokra. Eszerint az európai bizottság nem vette figyelembe, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés a vártnál nagyobb, a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,1 milliót, miközben az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradt. A gazdaság teljesítményéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterjelölt is beszélt a kinevezése előtti bizottsági meghallgatásokon. „Több terület van, amiről nagyon hosszan tudnék még beszélni, adósságkezelés például, ugye az adósság szerkezete változott az elmúlt években, 50 százalék fölötti devizaarányról most már 42 százaléknál tartunk, tehát csökkenteni akarjuk a jövőben. A forintalapú kibocsátásokat fogjuk elősegíteni, és erre fogunk törekedni” – mondta Varga Mihály.
Navracsics Tibor az európai ügyek bizottságának ülésén arról beszélt, hogy a nemzeti érdekek védelmében vállalni kell a konfliktusokat Brüsszelben is. A külgazdasági és külügyminiszter-jelölt szerint ugyanakkor fontos, hogy ezek a viták ne mérgesedjenek el. „Én arra számítok, hogy az elkövetkező időszakban is egy olyan európai uniós Magyarországot szeretnék látni és szeretnék képviselni, amely alapvetően a szövetségkötésre és az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, azonban a nemzeti érdekképviselet jegyében időről időre fel kell, hogy vállalja a konfliktusokat is, és kiáll a saját megoldásaiért” – mondta Navracsics Tibor.
A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint a kormány a következő hetek egyeztetésein arra törekszik majd, hogy az ajánlások végleges, az Európai Tanács által csak június végén elfogadandó változata jobban figyelembe vegye a magyar gazdaság vitathatatlan eredményeit.