A külgazdasági és külügyminiszter szerint mára egy teljesen más nemzetközi politikai környezetben vagyunk, mint fél évvel ezelőtt. A tárcavezető azt is megosztotta, milyenek most a magyar-amerikai kapcsolatok, betölthető-e a Ferenc pápa halálával keletkezett űr, de az is szóba került, hogy milyen érzés volt egy Gripen-szimulátorban ülni, és vajon idén felülmúlja-e az egyes évek utazásai során repült kilométereit.
A külügyminiszter többek között arról beszélt még az interjúban, hogy
- a világ első számú szuperhatalmának immár patrióta és nem egy szélsőségesen liberális elnöke van, ez teljes mértékben megváltoztatta a globális politikai színpad szerkezetét.
- a fegyverszállításokkal és a különböző politikai döntésekkel továbbra is abba az illúzióba ringatják az ukránokat, hogy ezt a háborút akár meg is nyerhetik.
- az ukrán uniós csatlakozás gyakorlatilag egy cserealap arra, hogy Ukrajna folytassa a háborút.
- az idei esztendőben és a jövő év elején is a magyar gazdaság fog kapni egy új, nagy lendületet, ugyanis több, a nemzetgazdasági teljesítmény szempontjából is meghatározó beruházás kezdi meg a termelést.
- a Török Áramlat ma naponta több mint húsz millió köbméter földgázzal látja el Magyarországot.
nekünk, magyaroknak különösen kedves volt Ferenc pápa, hiszen háromszor is eljött a magyar közösséghez. Nyilvánvalóan hozzánk, magyarokhoz közel állt a Szentatya, ezért is tölti el a magyar emberek szívét szomorúsággal a halála.
Utoljára 2023 decemberében beszélgettünk, és akkor szóba került, hogy egy új világrend van kialakulóban. Most hogyan látja: hol tart ez a folyamat?
Az elmúlt öt évben mindenfajta túlzás nélkül legalább 4-5 alkalommal hirdethettünk gazdasági, politikai értelemben új világrendet. Ez korábban évszázadonként egyszer, ha megtörtént, mostanra azonban annyira felgyorsult a világ, hogy gyakorlatilag az elmúlt fél évtized a folyamatos változások időszaka volt. A legutóbbi nagy változás 2024 novemberéhez köthető, amikor is az Egyesült Államokban új elnököt választottak, és az, hogy a világ első számú szuperhatalmának immár patrióta és nem egy szélsőségesen liberális elnöke van, teljes mértékben megváltoztatta a globális politikai színpad szerkezetét.
Donald Trump amerikai elnök újraválasztása mindenképpen újabb izgalmakat hozott a világpolitikába. Hogyan látja az Egyesült Államok által diktált új irányt?
A világpolitika alapvetése teljes mértékben megváltozott, hiszen Trump egy békepárti, patrióta amerikai elnök, aki nyíltan szembehelyezkedik a liberális mainstream globális véleménydiktatúrájával, a woke-ideológiával, aki megszünteti globálisan a demokráciaexportot és a woke-ideológia finanszírozását. Mára egy teljesen más nemzetközi politikai környezetben vagyunk, mint fél évvel ezelőtt.
Ami korábban a margóra volt kiszorítva, az most a fősodor, így mindazok, akik az elmúlt években a liberális véleményterror ellenére kitartottak a patrióta, konzervatív politikai stratégiák mellett, azok most visszakerültek a történelem főutcájára.
Az amerikai elnök egy kézzelfogható béketervvel állt elő, az orosz és ukrán fél közötti megállapodás azonban még várat magára. Ön szerint mi áll még mindig a béke útjában? Mire számít: mikorra lehet béke Ukrajna és Oroszország között?
A vesztes amerikai adminisztráció a szokásjogot és általában a demokratikus alapelveket teljes mértékben felrúgva, az elnökválasztás és az új elnök hivatalba lépése között számos olyan döntést hozott, amely döntések megnehezítik a békekötést.
A fegyverszállításokkal és a különböző politikai döntésekkel továbbra is abba az illúzióba ringatják az ukránokat, hogy ezt a háborút akár meg is nyerhetik. Ezek a korábbi, már tönkrevert, demokrata vezetés által, a választás után meghozott döntések jelentős mértékben visszavetették a békekötési folyamatot, illetve sikerének esélyét.
A másik akadály az, hogy az európai politikusok egy döntő része, akik oroszlánrészt vállaltak az elmúlt három év káros, veszélyes és kudarcos európai politikai stratégiájának végrehajtásában, azok megpróbálják időben a lehető legtávolabbra kitolni a felelősséggel való szembesülés kérdését. Mindaddig, amíg tart a háború, addig ők megúszhatják ezt, ugyanis az elmúlt három év politikai stratégiája Európában nemcsak elméletileg okozott károkat, hanem az európai emberek egy jelentős része a saját bőrén érzi a kárát ennek az elhibázott politikának.
A felelősök keresése és a felelősség megállapítása a háború után lesz csak lehetséges, ezért az európai vezetők abban érdekeltek, hogy a háború minél tovább tartson.
Hogyan értékeli most a magyar-amerikai kapcsolatokat?
Teljesen más dimenzióba került a magyar-amerikai kapcsolatrendszer, mert korábban minket ellenségként kezeltek, most pedig barátként. Ez mindent meghatároz. Nincs nyomás rajtunk arra nézve, hogy engedjük be a migránsokat, az LGBT-szervezeteket az óvodákba, iskolákba, és hogy küldjünk fegyvert Ukrajnába. A háború, a migráció és a genderideológia terén a nyomás megszűnt rajtunk, ami felfrissítő érzés.
Az Európai Bizottság képviselője szerint Ukrajna uniós közös piacba való integrációját már az uniós csatlakozásuk előtt lehetővé kell tenni. Mit gondol erről a javaslatról? Milyen veszélyt hordoz, ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba? Miért fontos és aktuális az Ukrajna csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás?
Ez egy olyan javaslat, amely súlyos veszélyt jelent Európára nézve, és nagyon komoly károkat tud okozni Európának. Ez egy olyan javaslat, amely végképp lebuktatja az európai politikusokat, mert
az ukrán uniós csatlakozás gyakorlatilag egy cserealap arra, hogy Ukrajna folytassa a háborút. Ukrajnát a háború folytatására késztetik, és cserébe azt az ajánlatot teszik nekik, hogy akkor soron kívül, extra gyorsasággal, az európai szabályokat semmibe véve bejöhetnek az Európai Unióba.
Három éve van szó arról egyáltalán, hogy Ukrajna uniós tag lehessen, a nyugat-balkáni országok átlagban már 15 éve várnak erre. Éppen ezért mondhatjuk, hogy Ukrajna biztosan nem felkészültebb az uniós tagságra, mint Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró vagy Albánia. Mindez azt mutatja, hogy ez nem egy demokratikus, szabálykövető döntés, hanem ez egy olyan politikai cseredöntés, aminek a célja, hogy Ukrajna tovább folytassa ezt az emberek tömegeinek értelmetlen halálát okozó háborút.
Az elmúlt években folyamatosan megdőltek a beruházási rekordok, a hazánkba történő külföldi befektetések. Hogyan állnak most ezek a számok, milyen eredményekre számít az idei év végére, és pontosan mit jelent az, hogy hazánknak komoly versenyt kell vívnia ezekért a befektetésekért? Hogyan segíti a KKM, illetve a kormány tevékenysége ezt a versenyt?
Az elmúlt tíz évben, amióta én vezetem a beruházásösztönzésért felelős minisztériumot, ezalatt 2200 nagyberuházást hoztunk Magyarországra, amelyek összességében 60 milliárd eurónyi értéket képviselnek, és 170 ezer új munkahelyet hoztak létre.
Az idei esztendőben és a jövő év elején is a magyar gazdaság fog kapni egy új, nagy lendületet, ugyanis több, a nemzetgazdasági teljesítmény szempontjából is meghatározó beruházás kezdi meg a termelést.
A BMW gyára szeptemberben kezd termelni, Európa legnagyobb elektromos akkumulátorgyára, a CATL szintén megkezdi a termelést, a Mercedes második gyára pedig jövő év elején áll be a termelésbe. Ezeknek a beszállító vállalatai is mind elérték a termelés megkezdéséhez szükséges készültségi szintet. Emellett, ami újdonság, hogy
a magyar gazdaság az elmúlt tíz évben folyamatosan foglalkoztatási rekordokat is döntött: soha korábban nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most.
Ez viszont azt jelenti, hogy innentől kezdve már nyugodtan koncentrálhatunk a magyar gazdaság dimenzióváltására, vagyis arra, hogy a gazdaság technológiai színvonala, hozzáadott értéke, kutatás-fejlesztési tartalma folyamatosan növekedjen. Ennek megfelelően nagy európai vállalati, mérnöki és szolgáltató központok költöznek hazánkba, és kínálnak munkát magasan képzett, komoly egyetemi diplomával rendelkező, adott esetben több nyelvet beszélő magyar fiataloknak.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta Magyarország számára kiemelten kulcskérdés az energiaellátás biztonságának garantálása, illetve az energiadiverzifikáció. Ön folyamatosan tárgyalásokat folytat ebben a kérdésben is, legutóbb például Bulgáriában. Milyen szerepet játszik Bulgária vagy épp Törökország a magyar ellátásbiztonság szavatolásában? Mire számít ezen a téren a jövőben?
Amellett, hogy körülöttünk már minden nagyon modern, elég, ha a mesterséges intelligenciára vagy a digitalizációra gondolunk, mégis vannak olyan fizikai vastörvények, amelyeket nem esz meg az idő vasfoga. Ilyen például az, hogy a gazdaság működtetéséhez energiára, vagyis jelentős mértékben mindig földgázra van szükség, amely csövön érkezik.
Ma Magyarország földgázellátása gyakorlatilag az úgynevezett Török Áramlat vezetéken keresztül történik, amely Oroszországból Törökországon, Bulgárián és Szerbián át szállít földgázt hazánkba.
Amikor ezt a vezetéket anno megépítettük, akkor mindenki támadott minket, és próbáltak erről lebeszélni. Ha akkor nem álltunk volna ebbe bele, akkor ma Magyarország földgázellátását nem tudnánk biztosítani.
Tehát ez is azt mutatja, hogy a bátor döntésekre, a saját magunkért való kiállásra és a magyar érdekek képviseletére mindig szükség van. Törökország és Bulgária pedig megbízható tranzitországokként viselkedtek eddig Ukrajnától eltérően, és ez a szállítási útvonal ma naponta több mint húsz millió köbméter földgázzal látja el Magyarországot.
Ön bencés diákként végzett, utazásai során pedig sokszor találkozik magas rangú egyházi vezetőkkel, legutóbb például Jordániában is. Hogyan látja, betölthető a Ferenc pápa halálával keletkezett űr például abban a tekintetben, hogy a Szentatya volt a béke leghangosabb szorgalmazója?
Nekünk, magyaroknak különösen kedves volt Ferenc pápa, hiszen háromszor is eljött a magyar közösséghez. A béke melletti határozott, szigorú és egyértelmű kiállása pedig különösen fontos volt. Nyilvánvalóan hozzánk, magyarokhoz közel állt a Szentatya, ezért is tölti el a magyar emberek szívét szomorúsággal a halála.
Azt jóleső látni, hogy nemcsak a keresztény világban becsülték és tisztelték őt, hanem például Jordániában is. Amikor ott jártam, félárbócra eresztették a zászlókat egészen a temetése napjáig. Ez azt is jelenti, hogy a nem keresztény világban a béke melletti kiállása, a különböző felekezetek békés egymás mellett élése iránti kiállása komoly tiszteletet ébresztett. Ez önmagában segít abban, hogy a világ egy nyugodtabb, biztonságosabb, békésebb hely legyen.
A konklávén összeülnek a bíborosok, és mindannyian abban hiszünk, hogy a Szentlélek majd úgy vezeti őket, hogy a lehető legjobb döntést hozzák meg a katolikus egyház és ezáltal – szerintem túlzás nélkül mondhatom –, az egész világ szempontjából.
Mi lehet a következő hónapok legnagyobb kihívása Ön szerint?
Szerintem egyértelműen az, hogy a háborút sikerül-e lezárni. Abból a szempontból bizakodó vagyok, hogy az amerikaiak elkötelezettségéhez továbbra sem férhet kétség. Erről ők nyilvánosan is beszélnek, de amikor legutóbb telefonon beszéltem Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, akkor is arról biztosított, hogy természetesen kitartanak.
Jól láthatóan van készség a háborúzó felek részéről különböző mértékben, hogy ezeket a tárgyalásokat konstruktívan folytassák le, ugyanakkor kérdés, hogy a háború folytatásában érdekelt brüsszeliek milyen mértékben tudják aláaknázni a békekötési folyamatot, és ezzel párhuzamosan milyen őrült gyorsasággal próbálják tönkretenni az Európai Uniót Ukrajna benyomásával.
Ön a közelmúltban a magyar-SAAB együttműködés bővítése kapcsán beült egy a magyar légteret is védő Gripen harci repülőbe. Egyrészt milyen élmény volt, másrészt számít arra, hogy idén felülmúlja az egyes évek utazásai során repült kilométereket?
Soha nem azzal a célkitűzéssel vágok neki egy új évnek, hogy többet repüljek, mint az előző esztendőben. Külügyminiszterként a tárgyalásaimnak nem az ad értelmet, hogy mennyit repülök, hanem az, hogy azok milyen eredménnyel végződnek. Feleslegesen egyetlen egy kilométert sem repülök, viszont a szükséges repülésekből meg nem spórolok le egyetlen kilométert sem, természetesen ez továbbra is így lesz.
Minden tiszteletem azoké a pilótáké, akik ezekben a vadászrepülőgépekben ülnek, mert én már a szimulátorban is kis híján rosszul lettem, és utána is hosszú órákon át hányingerrel küzdöttem. Az a fizikai terhelés, amit ott kapnak a pilóták, az alig felfogható, és kivételes az, hogy az emberi szervezet képes erre, tehát mindenképpen elismerés illeti azokat, akiknek ez a hivatása. Én egyelőre maradnék annál, hogy minél előbb hozzuk a SAAB repülésfejlesztési központját Budapestre, hogy itt minél több mérnök kapjon munkát, és Magyarországot minél inkább feltegyük a térképre a harci repülőgépek tervezése, gyártása és kutatása kapcsán.
Forrás: Origo.hu
Fotó: Virág Márton/Origo
