

Sokára, de végül érdemben reagált az ELTE arra, hogy a jogi karon oktató Fleck Zoltán egy tiszás rendezvényen a köztársasági elnök fenyegetéséről beszélt. A Magyar Nemzetnek küldött válasz szerint az egyetem vezetése elhatárolódik Fleck botrányos kijelentéseiről, ám arról egyelőre nincs hír, hogy vizsgálat indulna ellene.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, így az egyetemi polgárok egyetemen kívül kifejtett magánvéleményét nem korlátozhatja – válaszolta a Magyar Nemzet megkeresésére az ELTE, ahová azért küldtünk kérdéseket, mert a jogi kar oktatója, Fleck Zoltán egy tiszás rendezvényen a köztársasági elnök fenyegetéséről beszélt. Ugyanakkor az egyetem vezetése elvárja minden egyetemi polgártól, hogy a jogszabályok keretei között és felelősségteljesen éljen ezzel a jogával – tette hozzá közleményében az intézmény.
Közölték: akár a magánjellegű szakmai megnyilvánulások során is követelmény annak szem előtt tartása, hogy a nyilatkozatok a társadalom szélesebb körének figyelmére tarthatnak számot, és azok formálhatják egyes emberek magatartását. Ezért ,,az egyetem vezetése elutasítja és elhatárolódik attól, hogy akár a politikai magánvélemény részeként közjogi méltóságok, politikusok vagy bárki más »zsarolása« vagy »fenyegetése« javasolt politikai eszközként jelenjen meg az egyetemi polgárok nyilatkozatában."
Különösen igaz ez az egyetemi hallgatók oktatásában és a szélesebb társadalmi vélemény formálásában részt vevő egyetemi oktatók esetében – nyilatkozta az ELTE. Arról nem szól a közlemény, hogy terveznek-e konkrét intézkedést tenni a nagy felháborodást kiváltó ügyben.
Elég sokat kellett várni arra, hogy érdemi reakció érkezzen az ELTE részéről, ugyanis egy nappal ezelőtt még tartózkodó hangnemet ütöttek meg. A lap hétfői érdeklődésére még úgy reagáltak, hogy Fleck Zoltán a szóban forgó rendezvényen nem az ELTE oktatójaként lépett a nyilvánosság elé. Azt is írták, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét.
Ám időközben a lap megkeresésére az egyetem fenntartója, a Kulturális és Innovációs Minisztérium elítélte Fleck Zoltán felszólalását, és közölte: alapvető erkölcsi és jogi normákkal megy szembe Magyarország közjogi méltóságának megfenyegetése. Ilyet következmények nélkül senki sem tehet – szögezte le a szaktárca.
Bűncselekményre szólít fel a jogszociológus
– Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt – indította felhívását Fleck Zoltán.
Majd így folytatta: ,,Forradalomra van szükség, és nem kormányváltásra."
Fleck hozzátette: ,,Közjogilag az történhet, hogy a köztársasági elnök, mivel nincs kötve ahhoz, hogy a többségi frakció vezetőjének adjon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást. Ezt megteheti. Természetesen nem fogja megszavazni a parlament ezt a miniszterelnököt. Aztán még egyszer próbálkozik, megint nem, és akkor feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki. Na de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek ezt hagyják?"
Az esetre Sulyok Tamás köztársasági elnök a közösségi oldalán reagált, mondván, Fleck demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen.
Fotó: hirklikk.hu