Nemzetbiztonsági válság: a Tisza-app botrány már a Kúriát is fenyegeti
Amikor azt hittük, a Tisza Párt 200 ezres adatvédelmi katasztrófája már nem lehet súlyosabb, a Tűzfal Csoport újabb bombát robbantott, a kiszivárgott listán már egy magas rangú kúriai bíró is érintett lehet. Ez a hír a botrányt a puszta pártpolitikai dilettantizmusból a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot fenyegető válsággá emeli.
A Tisza Párt 200 ezres adatvédelmi katasztrófája napról napra sötétebb árnyalatokat ölt. Már nem "csak" 200 ezer magyar állampolgár cserbenhagyásáról van szó – ami önmagában is elfogadhatatlan –, hanem arról, hogy a kiszivárgott listán aktív, ítélkező bírák legérzékenyebb személyes adatai is szerepelnek. - írta meg a Tűzfalcsoport.
A Tűzfalcsoport információi szerint a lista elemzése során alsóbb szintű bíróságok bírái mellett felmerült a gyanú, hogy egy magas rangú, kúriai bíró is regisztrálhatott az applikációba.
Ez a fejlemény a botrányt a puszta politikai dilettantizmusból a nemzetbiztonság és az igazságszolgáltatás függetlenségének legmélyebb válságába löki.
1. A kettős botrány: etika és kockázat
A józan ész alapján itt két, egymástól független, de egyformán súlyos botrányról beszélhetünk!
A bírói etika megkérdőjelezése: A bírói Etikai Kódex világosan fogalmaz, a bírónak "még a látszatát is kerülnie kell", hogy eljárása "pártos". Hogyan egyeztethető össze ez az alapvető követelmény azzal, hogy egy aktív bíró – sőt, potenciálisan egy kúriai bíró, azaz a szakma csúcsának képviselője – regisztrál egy politikai párt (jelen esetben a Tisza Párt) applikációjába, ezzel nyilvánvalóan politikai szimpátiáját fejezve ki? Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is erre utalt, ez felveti a pártatlanság törvényi előírásának sérelmét.
A Tisza Párt felelőtlensége: De a botrány sokkal nagyobbik része a Tisza Párté. Ők voltak azok, akik képtelenek voltak megvédeni ezeket a rendkívül érzékeny adatokat.
2. A valódi tét: zsarolható bírák = zsarolható igazságszolgáltatás?
Most tegyük fel a legnyugtalanítóbb kérdést. Mi történik, ha ezek az adatok (bírák neve, lakcíme, politikai elköteleződése) – ahogy azt a kormány és az adatvédelmi hatóság is jelezte – külföldi, potenciálisan ellenséges kezekbe (pl. brüsszeli központok, ukrán szolgálatok) kerültek?
Ez aranybánya a titkosszolgálatoknak. Egy külföldi hatalom, amely tudja egy magyar bíró pontos lakcímét ÉS azt, hogy melyik párttal szimpatizál (vagyis politikailag elkötelezett, tehát sebezhető), tökéletes zsarolási potenciállal bír.
Képzeljünk el egy helyzetet, ahol egy külföldi érdekeket sértő ügy kerül egy ilyen bíró elé. A külföldi szolgálat egy egyszerű üzenettel nyomást gyakorolhat rá, "Tudjuk, hol laksz. És tudjuk, kinek szurkolsz. Ugye nem akarod, hogy ez kiderüljön, vagy hogy baj érjen?"
A Tisza Párt tehát felelőtlenségével (vagy szándékosságával) nemcsak 200 ezer embert árult el, hanem közvetlen támadási felületet kínált a magyar igazságszolgáltatás függetlensége ellen.
3. A felelősség teljes hiánya
És mi erre a Tisza Párt és Magyar Péter reakciója? Hallgatás a bírói érintettségről. Hallgatás az ukrán szálról. Hallgatás a fejlesztő cégről. És pofátlan mutogatás az másokra.
Ez a botrány tökéletesen mutatja, hogy a Tisza Párt a brüsszeli érdekek kiszolgálását (hiszen az EPP-nek is gyűjtötték az adatokat) fontosabbnak tartja a magyar nemzetbiztonságnál és az igazságszolgáltatás függetlenségénél. Az, hogy ezzel aktív bírákat hoztak zsarolható helyzetbe, számukra láthatóan elfogadható járulékos veszteség. A józan ész és az alapvető állampolgári felelősség alapján ez elfogadhatatlan.
Forrás: Tűzfalcsoport/Facebook
