Nagy Ervin nappal kezet csókol, este a nyugdíjasok kihalásáról álmodozik
Nagy Ervin élete legrosszabb szerepét játssza: a "népbarát" politikust. Miközben egyik nap még egy egész generáció eltűnését sürgeti a "rendszerváltás" érdekében, másnap már idős hölgyek kezét szorongatja a kamerák előtt. A Tisza Párt szakértői pedig lassan egy temetkezési vállalkozó cinizmusával számolgatják, mikor halnak meg a Fidesz-szavazók.
Valóságos tragikomédiát ad elő Nagy Ervin, aki szerint a rendszerváltáshoz egy generáció kihalása kell, de azért a kamerák előtt szorgalmasan, már-már kényszeredett mosollyal idős hölgyek kezét csókolgatta Szegeden, hogy mentse a menthetetlent. A Tisza Párt "művészura" és szakértői gárdája lassan egy morbid matematika-szakkörre emlékeztet, ahol Raskó Györgyék a nyugdíjasok halálozási rátájából próbálnak politikai tőkét kovácsolni. Radics Béla találóan jegyezte meg: ez már a pokol bugyra, hiszen milyen ember az, aki a Magyarországot felépítő becsületes honfitársainknak a végét várja a hatalomért cserébe? A jelek szerint Magyar Péteréknek az idősek csak "megfertőzött állományt" vagy statisztikai adatot jelentenek, akiket Ruszin-Szendi szerint az M1 "hipnotizál", Rétvári Bence és Deutsch Tamás azonban joggal követel bocsánatkérést, mert a szüleink és nagyszüleink élete nem egy Excel-tábla, amiből ki lehet húzni a sorokat, ha nem tetszik az eredmény.
