Hankó Balázs ügyében az NKA-ügy már nem egyszerű politikai polémia: megtörtént az őrizetbe vétel, közölték a gyanúsítást, és Hankó Balázs panaszt tett mindkettő ellen. Az ügyészség szerint 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezett, és a vizsgált cselekmények alkalmasak lehetnek a különösen jelentős hűtlen kezelés megállapítására. Hankó ezzel szemben azt állítja, hogy jogszerű döntések születtek, és korábban koncepciós eljárásnak nevezte az ügyet.
Itt válik különösen fontossá a politikai és a jogi nyelv szétválasztása. Magyar Péter már a mentelmi jog felfüggesztése előtt korrupt politikusként beszélt Hankóról, később pedig a „Tisztítótűz művelet” eredményeként értékelte a volt miniszter őrizetbe vételét. A hatósági eljárás azonban nem politikai győzelmi jelentés: a gyanú megalapozottságát bizonyítékokkal kell alátámasztani, Hankó védekezését pedig ugyanúgy vizsgálni kell.
Az emberek számára ez azért több pártpolitikai látványosságnál, mert ugyanaz a garancia védi az egyszerű állampolgárt is: a gyanúsítás nem ítélet. Ha az ügyészség bizonyítani tudja állításait, annak jogi következménye lesz. Ha a védelem meg tudja dönteni őket, annak ugyanúgy következménye kell legyen.
A komoly kérdés ezért most nem az, melyik politikai tábor beszél hangosabban, hanem az: pontosan milyen bizonyítékokra épül a 17,3 milliárdos gyanú, és ezek kiállják-e majd a jogorvoslat és végső soron a bírósági bizonyítás próbáját?
