A VOSZ is nekiment a vagyonadónak: már nem pártpolitikai a vita

A Monitor mai témáiban Magyar Péter, a diplomataútlevelek és a vagyonadó ugyanazt a kérdést hozzák elő: mi marad a politikai kommunikációból, amikor megérkezik a hatósági vagy szakmai válasz. A Magyar Péter ügyészségi kihallgatása megtörtént, a diplomataútlevél-nyomozás lezárása bűncselekmény hiányában történt, a VOSZ vagyonadó-kritikája pedig már nem ellenzéki politikusoktól, hanem országos vállalkozói érdekképviselettől érkezett. 

Monitor: gyanúsítottként hallgatták ki Magyar Pétert

Magyar Péter október 7-én este, előre egyeztetett időpontban jelent meg a Központi Nyomozó Főügyészségen. A miniszterelnököt a 2024-es Ötkert-ügyben, lopás vétségének gyanúja miatt hallgatták ki. Nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést terjesztett elő. 

A politikai érdekesség nem pusztán maga a gyanúsítás. Magyar korábban látványosan kommunikált az ellene folyó eljárásról és maga is kérte mentelmi jogának felfüggesztését. Ehhez képest a tényleges kihallgatás előre egyeztetett időpontban, nyilvános Facebook-élőzés, helyszíni sajtóesemény vagy előzetes bejelentés nélkül zajlott le. Utólag maga Magyar számolt be róla közösségi oldalán. 

A „stikában rabosították” megfogalmazással ugyanakkor vigyázni kell. Az ügyészség közleménye gyanúsítotti kihallgatást erősít meg, rabosításról nem közöl adatot. A Fidesz is éppen azt kérdezi nyilvánosan, történt-e rabosítás. Vagyis jelenleg az a bizonyítható állítás, hogy Magyar gyanúsított lett és kihallgatták; az nem, hogy bizonyítottan rabosították. 

Az első Monitor-kérdés ezért egyszerűbb és erősebb a csípős jelzőknél: miért maradt el ezúttal az a nyilvános politikai show, amelyet Magyar Péter más, számára kedvezőbb ügyekben szívesen használ?

A második történetben már maga a nyomozó hatóság tett pontot egy vád végére.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság bűncselekmény hiányában megszüntette a Szijjártó Péter külügyminisztersége idején kiadott diplomataútlevelek miatt indult nyomozást. A rendőrség bekérte a Külügyminisztérium belső vizsgálatának adatbázisát és összefoglalóját, majd arra jutott, hogy a jogszabály a külügyminiszternek széles mérlegelési jogot biztosított a nem alanyi jogon járó diplomataútlevelek kiadásánál. 

A hatóság azt is megállapította, hogy nem talált adatot a hivatali visszaéléshez szükséges jogtalan előnyszerzési vagy hátrányokozási célzatra. A szokatlan vagy politikailag nehezen magyarázható döntés tehát nem azonos a büntetőjogilag jogellenes döntéssel. Ez éppen az a különbség, amelyet egy elszámoltatásnál sem volna elegáns kihagyni csak azért, mert tönkretesz egy remek Facebook-posztot. 

Ez nem jelenti azt, hogy minden korábbi diplomataútlevél kiadása szakmailag szükséges vagy politikailag bölcs volt. Az új külügyi vezetés 943 diplomata- és szolgálati útlevél visszavonását kezdeményezte. De a politikai kritika és a bűncselekmény nem ugyanaz a kategória, a rendőrség pedig most az utóbbit nem találta meg. 

Így a korábbi kormányzat útlevélgyakorlatát lehet továbbra is bírálni. Azt viszont már nem lehet változatlanul állítani, hogy az ügyben feltárt adatok hivatali visszaélést bizonyítottak volna. A hatóság éppen ennek ellenkezőjére jutott.

A harmadik ügyben pedig különösen érdekes, hogy a kritika már messze túlnőtt a Fideszen.

A Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezete szerint az egymilliárd forint feletti vagyonrészre évi egy százalékos, százmilliárd felett másfél százalékos adó jutna. Az adóalapba a céges részesedések is bekerülnének. A kormány célja az igazságosabb közteherviselés, és négy év alatt mintegy 800 milliárd forint bevétellel számol. https://kormany.hu

Most azonban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is jelezte: jelenlegi formájában nem támogatja a tervezetet. A VOSZ szerint a vállalkozói részesedések vagyonként történő adóztatása veszélyeztetheti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését, mert egy családi vállalkozás értékének jelentős része nem elkölthető készpénz, hanem üzemépületben, gépekben és működő vállalkozói tőkében testesül meg. 

Ez a vagyonadó egyik valódi gazdasági töréspontja. Egy papíron kétmilliárdot érő vállalkozás tulajdonosa nem feltétlenül ül kétmilliárd forint készpénzen. Ha a vagyonadó befizetéséhez osztalékot kell kivennie a cégből, az pénzt vonhat el beruházástól, fejlesztéstől vagy munkahelyteremtéstől. A VOSZ ezért a termelő vállalkozói tőke védelmét és a szabályok átdolgozását kéri. Világgazdaság

Ráadásul nem egyetlen érdekképviselet emelt kifogást. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szintén azt javasolja, hogy a vállalkozásban működő tőkét mentesítsék a vagyonadó alól.

Innen már nehéz a vitát a „milliárdosok kontra egyszerű emberek” kényelmes politikai keretébe visszagyömöszölni. A kérdés nem az, kell-e a jelentős vagyonoknak nagyobb közterhet viselniük. A kérdés az, szabad-e ugyanúgy adóztatni a fogyasztható magánvagyont és azt a tőkét, amely éppen egy magyar vállalkozásban dolgozik.

Három ügy, három külön történet. Magyar Péternél a gyanúsítás tény, de a bűnösség nem. A diplomataútleveleknél politikai vitára továbbra is van ok, büntetőjogi jogsértést azonban a nyomozás nem talált. A vagyonadónál pedig már azok is figyelmeztetnek a veszélyekre, akiknek nem pártpolitikai, hanem vállalkozói érdeket kell képviselniük.

Ma este a Monitorban ezért nem azt nézzük, melyik oldal mond hangosabbat. Hanem azt, melyik állítás marad állva, amikor mellétesszük a dokumentumokat.