A napilapnak a taláros testület főtitkára azt mondta: még nem vették napirendre az indítványt. Szakmai berkekben azonban úgy vélik: az Ab sem a szerződéstípus minősítésével, sem az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésével nem foglalkozik. Mindössze arról dönthet, hogy a törvényhozás módosíthatja-e a devizahitel-szerződéseket, ha azok megkötése után olyan változás, például válság következett be, amely érinti az ügyfelek jogos érdekeit.
Egy 20 évvel ezelőtti határozat lehetővé tette az ilyen típusú jogalkotást. A kormány és a parlamenti többség azonban csak akkor hozhat ilyen döntést, ha a Kúria is határoz az eddig válasz nélkül hagyott kérdésekben. A legfőbb bírói testület decemberi jogegységi határozatában éppen az árfolyamrésről és az egyoldalú szerződésmódosításról nem döntött. Arra hivatkoztak, hogy meg kell várniuk a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság ítéletét. Ezt márciusban tehetik közzé.
