Mára a magyar erdők egyötödét az akácfák adják, ezzel biztosítva több tízezer ember megélhetését. „Mi sem kedvesebb és szebb számunkra, minthogy a megélhetésünk, a mi vidékünk egyik fáját hungarikummá minősítették, az akácot. Ezzel Tessedik is megkapta azt az elismerést, amelyet méltán kapott meg” – mondta Babák Mihály, Szarvas polgármestere.
Az Európai Unió az akácfa mint özönnövény korlátozására törekszik hazánkban is. Így a fafaj hungarikummá nyilvánítása túlmutat a szimbolikusságon. „Elfogadhatatlan lenne, hogy egy Magyarországon jogi védelmet élvező növénnyel szemben az Európai Unió bármilyen korlátozó intézkedésre kényszerítse Magyarországot. Innentől fogva most már jogilag is az a helyzet, hogy nem tűrhetjük azt, hogy Brüsszel mondja meg, hogy Magyarországon ültethetünk-e akácot vagy sem, és ha igen, akkor azt hogyan tesszük” – fogalmazott Glattfelder Béla EP-képviselő.
A bizottság egyhangú döntését egy akácfa ültetésével ünnepelték meg a jelenlévők. A kihelyezett ülésen a Hungarikumok Gyűjteménye más értékekkel is bővült. „Hungarikum lett a makói hagyma, egyedülálló termőhellyel rendelkező, több száz éves népi nemesítésnek köszönhetően létrejött világmárka. A Herz szalámi szintén ebbe a körbe került” – nyilatkozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Hungarikum lett még a Zsolnay kulturális negyed, az Ilcsi szépítőfüvek és a klasszikus magyar nóta.
