Devizahitelek: hiába perelnének a bankok
Jogszerűen háríthatja utólagosan a bankokra a devizahitelek árfolyamkockázatát részben vagy egészben a parlament. Ezt mondja az alkotmánybírósági gyakorlatra hivatkozva a legfőbb bírói fórum, a Kúria illetékes vezetője és az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke is. A bankszövetség tiltakozik, az ellenzék viszont ezúttal a kormányoldal álláspontját osztja.
Hét éve 250 forintba került az euró, 152-be pedig a svájci frank. Most az euróért több mint 310 forintot, a svájci frankért pedig több mint 255-öt kell fizetni. A forint gyengülésének költségeit a bankok az adósokra hárították a devizahitel-szerződésekben. A megnövekedett törlesztőrészleteket sokan nem tudták kigazdálkodni, és fizetésképtelenné váltak. A bankszövetség főtitkára mossa kezeit, szerinte a felelősség a gazdaságpolitikát alakító kormányé és a jegybanki vezetésé. „A felelősség, az nyilvánvalóan nem a bankszektorra hárul, hiszen az árfolyamokat nem képes a mai magyar bankszektor érdemben változtatni.”
A Kúria jogegységi határozata szerint az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítása az adósra nem minősül automatikusan tisztességtelennek. De egyes esetekben az lehetett.
– Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós vagy az őt korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződése részlegesen vagy teljesen érvénytelen – jelentette ki Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője.
A tájékoztatás sokszor nem volt megfelelő a Fidesz szerint, ezért a nagyobbik kormánypárt megosztaná az árfolyamkockázat terheit a bankok és az adósok között. Rogán Antal frakcióvezető másik érve, hogy a hitelfelvétel után a pénzügyi-gazdasági körülmények jelentősen megváltoztak. „A körülmények jelentős megváltozása a devizahitelesek számára jelenti azt, hogy ők gyakorlatilag, ha ép ésszel csak a felét beláthatták volna annak, amivel ma számolniuk kell, akkor nyilvánvalóan nem döntöttek volna ilyen hitel mellett. Ezért szerintem a körülmények jelentős megváltozása lehetővé teszi a parlamentnek és a kormánynak, hogy olyan törvényt hozzon, amelyik azt mondja, hogy az árfolyamkockázaton igenis osztozni kell.”
A bankszövetség szerint Rogán Antal javaslata túlterjeszkedik a Kúria jogegységi határozatán. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnökének más az álláspontja.
– Itt nem a Kúria ítélete az irányadó, amire a bankszövetség tévesen hivatkozik, hanem az Alkotmánybíróság márciusi ítélete, hogy valamennyi olyan kivételes feltétel fennáll jelen esetekben, ami a törvényhozó számára lehetővé teszi, hogy korábban létrejött szerződések tartalmába visszamenőlegesen beavatkozhasson, erre fog sor kerülni – erősítette meg Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság elnöke.
Ellenzéki képviselők osztják a kormányoldal véleményét. „Nyilvánvaló, hogy a 10-20 éves, önmagában nagy kockázatot tartalmazó hitelszerződések esetén a körülmények megváltozásának elvét lehet alkalmazni” – tette hozzá Schiffer András, az LMP frakcióvezetője.
– Én ezt igazságosnak tartom, egyértelműen annak tartom, azt kell megnézni, hogy egyébként, még egyszer mondom, lehetséges-e egy ilyen megoldást választani – jelentette ki Bárándy Gergely, a törvényalkotási bizottság MSZP-s alelnöke.
A körülmények megváltozásának jogelvét a bíróságok is alkalmazhatták volna, de egyetlen devizaadós sem kért bírói szerződésmódosítást azért, mert a bank teljes egészében vele fizettette meg az árfolyamkockázatot. De élhet vele a törvényhozás is – mondta a Kúria polgári kollégiumának vezetője.
„A jogszabály beavatkozhat kivételesen már megkötött szerződéses viszonyokba is. Erre nézve van az Alkotmánybíróságnak egy iránymutató, több évtizedes gyakorlata. Erre elsősorban akkor kerülhet sor, ha utólagosan bekövetkezett körülményváltozások folytán valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti a szerződés, gyakorlatilag ugyanolyan feltételekkel, ahogy bírói szerződésmódosításra is sor kerülhetne” – hangsúlyozta Wellmann György.
Precedens van, a rendszerváltozás után a parlament törvényben emelte piaci szintre az OTP-hitelek kamatait – épp a körülmények jelentős megváltozására hivatkozva.
A Fidesz frakcióvezetője arra számít, hogy a bankok bíróságon igyekeznek igazolni, hogy a devizahitel-szerződések egyoldalú módosításakor tisztességesen jártak el. Rogán Antal szerint néhány száz per indulhat, amelyeket a bíróságok gyorsan lezárhatnak. A politikus arra kérte az igazságszolgáltatást, hogy ezek a perek a nyári ítélkezési szünetben se álljanak le. Ehhez törvényt kell módosítani – mondta a Kúria elnöke.
– Ma is vannak olyan eljárások, soron kívüli eljárások, amiket a törvénykezési szünetben is elbírálunk, nem kizárt, hogy ilyen törvényi rendelkezés szülessen. A bírói szervezet nyilvánvalóan áll a feladat elé, és ha szükséges, akkor az Országos Bírósági Hivatal egy intézkedési tervet fog készíteni, illetve sor kerülhet módszertani megbeszélésekre, hogy hogyan oldható meg szervezési szempontból ezeknek az ügyeknek a tárgyalása – közölte Darák Péter, a Kúria elnöke.
További könnyítés az elévülési módosítás
Az adósoknak további könnyítést jelent az elévülés fő szabályának módosítása. A kormánypártok törvényben mondanák ki, hogy kölcsönszerződéseknél az elévülési idő a szerződés lejárta után indul. A javaslat szerint kölcsönszerződés nem évülhet el addig, amíg a feleknek követelésük vagy ellenkövetelésük keletkezhet a másikkal szemben. A polgári jogban az elévülési idő öt év. Ha az Országgyűlés pénteken elfogadja a módosítást, a bankoknak öt éven túl is kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket.
