Mától három hónapig legfeljebb 480 forintot kérhetnek az üzemanyagtöltő állomások a 95-ös benzin és a normál gázolaj literjéért a kormány csütörtökön bejelentett intézkedése értelmében. Az árplafon nem vonatkozik a prémium üzemanyagokra. Az erről szóló rendelet szombaton jelent meg a Magyar Közlönyben.
Az egyik legfontosabb szabályozási kérdés annak szankcionálása, ha valamely töltőállomás üzemeltetője nem tartja az árplafont. Ilyen esetben
a büntetési tétel százezer és hárommillió forint közötti lehet, és akár naponta több alkalommal is kiszabható a bírság, ha újfent ellenőrzik a kutat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai. Súlyosabb esetben a pénzbírság mellett az állomás négy naptól fél évig terjedő bezárását is elrendelheti a hatóság.
Szabálytalan, ha a szokásos nyitvatartási időnél rövidebb ideig tart nyitva a benzinkút. A rendelet betartása alól nem lehet kibújni a kút teljes bezárásával sem, mivel ha a hatálybalépés előtti utolsó három hónapban forgalmazta a szóban forgó termékeket, köteles azt folytatni a következő három hónapban is. Ha pedig nem árult a kút 95-ös benzint és normál gázolajat, akkor a prémium üzemanyagot kell a maximált áron adnia. A töltőállomás üzemszünetet hirdethet, ha hét napon belül 48 órán át nem tudja biztosítani a maximált árú üzemanyagok árusítását – vagyis készlethiány esetén. Ilyenkor egy másik vállalatot jelölhet ki az üzemeltetésre az innovációs és technológiai miniszter.
Úgy tűnik tehát, hogy a kormány minden kiskaput bezárt, és igen kemény szankciókat helyezett kilátásba. Az ellátásbiztonságot sem engedi kockáztatni a rendelet, bár valószínűleg kevés kút üzemeltetője döntött volna úgy, hogy inkább bezár negyed évre és bocsátja el az alkalmazottait, mint kezeli a kisebb nyereséggel járó működtetést (hiszen az állam nem kompenzálja a kiesett bevételt).
Az intézkedés célja – ismételhetjük meg – a lakossági terhek csökkentése egy olyan időszakban, amikor az infláció mértéke közelíti a hét százalékot, az üzemanyagok ára pedig az év eleje óta harminc százalékkal emelkedett.
A nyilvánvaló érdekellentétekre tekintettel nem meglepő, hogy a kiskereskedők túlnyomó többségét képviselő Magyar Ásványolaj-szövetség (MÁSZ) nemtetszését fejezte ki. Közleményben jelezte, hogy az intézkedést a tagvállalatok tiszteletben tartják, de remélik, hogy a jogszabály gazdasági hatásait a kormányzat folyamatosan követni fogja, és kész lesz egyeztetni a piaci szereplőkkel. A MÁSZ szerint a döntés számításon kívül hagyta az árszintre ható és a kormányzat hatáskörébe tartozó elemek, mint a jövedéki adó, a készletezési díj és az általános forgalmi adó (áfa) esetleges csökkentését.
Azt viszont érdemes újfent megjegyezni, hogy a jövedéki adó összege így is az Európai Unió által elvárt szint alatt van, a készletezési díj pedig a végső árnak csak mintegy egy százalékát teszi ki. Az áfacsökkentés már többször sem hozta meg a várt eredményt: az árszint maradt, a kisebb áfakulcsból adódó különbség pedig a kiskereskedők zsebébe vándorolt ahelyett, hogy a fogyasztók pénztárcájában maradt volna. Az áfa kérdésénél maradva: becslések szerint mintegy hétmilliárd forinttal kisebb bevétellel számolhat az állam annak nyomán, hogy alacsonyabb üzemanyagárakra rakódik a 27 százalékos adó.
A Telex számítása szerint a Molnak mint kiskereskedőnek éves szinten legfeljebb két százalékos bevételkiesést jelent az intézkedés (ami indokolatlanná teszi a részvényeinek pénteki tőzsdezárásig bekövetkezett hét százalékos zuhanását), de vélhetően a többi kiskereskedő sem veszít a lépésen. Érdemes hozzátenni azt is, hogy a kormánynak sem érdeke, hogy tönkretegye a vállalkozásokat, az ilyesmi teljesen szembe menne az eddigi politikájával, vélhetően saját számításai alapján megtalálta az egyensúlyt, amellyel a lakosságnak is kedvez és a szektor sem dől be.
Magyar Nemzet
