Hogy lettek az egykor gyűlölt hitelminősítők a magyar kormány barátai?
Nagyot fordult a világ a nemzetközi hitelminősítő intézetek és a kormány körül mostanság. Akik végigkövették a 2010-es évek gazdaságpolitikai momentumait, talán még emlékezhetnek, a 2011–12-es euróválság és finanszírozási nehézségek idején a hárombetűs intézmény, az IMF után csak a Moody’s, a Fitch Ratings vagy a Standard and Poor’s neve csengett keserűbben a kormányzati kommunikációban, miután azok sorra minősítették le a magyar szuverén adósosztályzatot, egészen a bóvli kategóriába visszavágva. Mindez már a múlt, ezúttal nincs bóvli, helyette csupa-csupa pozitív kilátás. Elemző magyarázza el az okokat.
Nem a levegőbe beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter az idei közgazdász vándorgyűlésen, amikor Matolcsy György jegybankelnök kritikáira reagálva a hitelminősítő intézetek értékéléseivel védekezett, amelyek mint mondta, „tele vannak pozitív elemekkel”. Leszámítva ugyanis a Standard and Poor’s év elejei, piaci körökben is nagy meglepetést okozó leminősítését, a második felülvizsgálat során valamennyi cég egyszerre megerősítette hazánk adósosztályzatát, és hagyta a befektetésre ajánlott kategóriában, miközben már a kilátások egyértelmű javulását vetítették előre. Mindez meglepő annak fényében, hogy 2010-es évek elején finoman szólva sem volt túl baráti a magyar kormány kapcsolata a hitelminősítőkkel.
Ellenállóbb lett a magyar gazdaság, elfogadták az unortodox lépéseket
A magyar (és egyébként minden más európai) gazdaság a második gazdasági válságot éli rövid idő alatt: 2020-ban a koronavírus miatti korlátozások okoztak jelentős károkat a magyar gazdaságnak, most pedig az energiaválság nehezíti meg mindennapjainkat. Egy ilyen válságsorozat minden gazdaságot megvisel, ugyanakkor ha megnézzük az adatokat, a magyar gazdaság sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint a 2008-as válság során – magyarázta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hogy miért ítélik meg kedvezőbben a kilátásainkat a hitelminősítők, mint egy évtizeddel ezelőtt.
A közgazdász rámutatott: akkor a korábbi GDP-szint eléréséhez 5 évre volt szükség, a koronavírus esetében a 2019. IV. negyedévi gazdasági teljesítmény újbóli elérése már 2021. II. negyedévében megtörtént (vagyis mindössze 5 negyedév alatt) és az energiaválság során idén is csak kismértékű, még a legpesszimistább jóslatok szerint is legfeljebb 1 százalékos visszaesés várható, miközben a munkaerőpiacon tartósan magas foglalkoztatás jellemző.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják
