Kerítést épít Szlovénia a Horvátországgal közös határán
A német kancellár megértő a határzárral, ha nem a magyarok építik. Angela Merkel szerint Szlovéniának nem kellene kerítést felhúznia a horvát határra, ha a migrációt a görög–török határon meg lehetne fékezni. Szlovén hivatalos közlés szerint az ideiglenes műszaki akadállyal mindössze a regisztrációs pontok felé terelik a menekülteket, a horvát–szlovén határ teljes lezárásáról nincs szó. A szlovén miniszterelnök azt mondta, hogy csütörtökre harmincezer migráns érheti el az országot.
Az Európai Bizottság szerint a gyűjtőpontok fejlesztése nélkül nincs esély az Európába tartó migránsok megszűrésére. Ha a regisztrációs központokra nem jut elég pénz és ember, akkor el kell gondolkodni az Európai Unió belső határainak újbóli ellenőrzésén – mondta az EU soros elnökségét ellátó Luxemburg bevándorlási minisztere.
„Egy menekült nem használhatja ki a rendszert úgy, hogy nem működik együtt a hatóságokkal. Nincs szabad választása a végső rendeltetési ország megválasztásában sem. Az EU-nak képesnek kell lenni működtetni az áthelyezési mechanizmust és a menekültek újraelosztását” – mondta Jean Asselborn.
A szlovén kormány már döntött a szigorításról, 120 kilométer hosszan épít a magyarhoz hasonló ideiglenes kerítést a horvát határra. A brit miniszterelnök egységes uniós fellépést sürget a migrációval kapcsolatban. David Cameron, ha kell, korlátozná az egyik uniós alapelvet, az állampolgárok szabad mozgását, szociális segélyt pedig csak olyanoknak adna, akiknek legalább négy éve bejelentett munkájuk van Nagy-Britanniában.
„Manapság, amikor újabb kihívásokkal szembesülünk, mint a migránsválság, a britek számára már nemcsak gazdasági kérdés az uniós tagság, hanem nemzetbiztonsági kérdés is” – mondta a brit miniszterelnök.
A menekültügy volt az egyik témája az EU Törökországgal foglalkozó jelentésének is. A törökök vízummentességet és kétmilliárd euró fejlesztési pénzt kapnak, ha bővítik a menekülttáborokat és megakadályozzák az újabb migrációs hullámot. Ezzel együtt az unió bírálta az Erdogan-rezsim illiberális intézkedéseit.
„A Törökországgal való kapcsolatunk többről szól, mint a menekültkérdés. El kell mélyítenünk az együttműködésünket külpolitikai, terrorizmusellenes kérdésekben és energiaügyben is. Eközben viszont nem szabad megfeledkezünk a török társadalom kihívásairól se. Véget kell vetni a fokozódó erőszaknak és a bíróságok, valamint a sajtó függetlenségét korlátozó intézkedéseknek. A gyülekezési és szólásszabadságot meg kell erősíteni” – mondta az EU bővítési biztosa, Johannes Hahn.
Törökország mellett öt másik tagjelölt országról készített jelentést a bizottság. A legjobban Szerbia áll. A menekültválságra tekintettel a szerbekkel még idén megkezdhetik a csatlakozási tárgyalások első fejezetét.
