Földlicit: több tucat gazdaság mehet tönkre

Kilenc darab hódmezővásárhelyi földrészlet kerül kalapács alá. A kilenc parcellából több el is kelt december közepén, amikor napokig árverezték az egyik nagygazdaság államtól bérelt földjeit. A privatizációval az állam helyére az új földtulajdonos lép a haszonbérleti szerződésben, ő lesz a bérbeadó. Csakhogy a bérelhető terület nagyságának a földtörvény korlátot szab.

Mezőgazdasági vállalkozás 1800 hektárnál több területet nem használhat. A Gyurcsány-párt szerint az 1800 hektáros plafon miatt az új földtulajdonos nem szerződhet a parcellát eddig bérlő agrárcéggel. „Tehát ha egy gazdaság 1800 hektárnál többet használ állami tulajdonú földet, és abból vásárol valaki, akkor ő elveszíti a bérleti jogot. Ez csapda a vevőnek is, és hát ami ennél nagyobb probléma, hogy az ország több tucat gazdaságát azonnal gallyra vágja, hiszen 1800 hektárra le fog csökkenni vagy közel annyira le fog csökkenni a területük, nem egy hosszabb idő alatt, ahogy a földtörvény alapján az várható volt, hanem azonnal” – mondta Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke.

Hasonlóan értelmezte a jogot az MSZP szakpolitikusa is. Gőgös Zoltán írásbeli kérdést tett fel az igazságügyi miniszternek. Trócsányi László szerint az 1800 hektáros birtokmaximum nem vonatkozik azokra a nagygazdaságokra, amelyekkel évtizedekre szóló haszonbérleti szerződést kötött az állam. A szocialista politikus továbbra is rendezetlennek tartja a helyzetet. „Lehet olyan helyzet, hogy egyszerűen nem lehet az új tulajdonossal szerződést kötni. Most én érzek ilyet. Ugyanis, ha valaki megfigyelte, most már lementek az árverések lassan egy hónapja, egyetlenegy szerződés nincsen kifüggesztve. Annyit tudunk, hogy kik a nyertesek, mert végül is az erős nyomásra azért az NFA kirakta, hogy kik nyerték az árverést, de ez nem azt jelenti, hogy ők a nyertesek. Mert, ugye, most lesz egy 60 napos jogorvoslati lehetősége az elővásárlási joggal élőknek. Az látszik, hogy itt úgy ugrottak bele valamibe fejest, hogy nem nézték, hogy van-e víz a medencében” – fogalmazott Gőgös Zoltán.

A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségét viszont megnyugtatta a miniszteri válasz.
„Tehát itt az 1200 vagy 1800 hektáros birtokmaximum nem játszik szerepet. Viszont a törvénytervezet, és nem csak az állami földek vonatkozásában, mind a bérbeadó, mind a bérbevevő szempontjából egy komoly bizonytalanságot hordoz magában, hiszen a tulajdonosváltás esetén a bérleti díjak felülvizsgálhatók mindkét részről” – nyilatkozta Máhr András, a MOSZ főtitkárhelyettese.

A bérleti díj egyoldalú emelését megengedő törvénymódosításhoz az ellenzék még a parlament tavaszi ülésszaka előtt összegyűjti 50 képviselő aláírását, hogy a jogszabályt Alkotmánybíróság elé vihessék. A beadványon már dolgoznak az MSZP, a Jobbik és az LMP jogászai.