

Helybenhagyta a Kúria a másodfokú ítéletet a romagyilkosságok büntetőperében.
Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kísérték a Kúriára a cigánygyilkosságok első-, másod- és harmadrendű vádlottját. Kiss Árpád, az öccse, Kiss István és Pető Zsolt az ügyészség szerint hat romát gyilkolt meg rasszista indítékból 2008-ban és 2009-ben. Áldozataik között egy ötéves kisfiú is volt. Első- és másodfokon is tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak.
A védők eljárási hibákra hivatkozva fellebbezték meg a másodfokú ítéletet, a legfőbb bírói fórumtól azt kérték, hogy rendeljen el új eljárást. Kiss István másodrendű vádlott védője, Józsa Edina az új eljárásban azt is vizsgáltatta volna, hogy az ujjlenyomatok mikor kerültek a fegyverekre:
„– Nem, nincs szünet. Nem gondolja, két és fél órája beszél. Fejezze be a perbeszédét…– Ezt kérném jegyzőkönyvbe.– Természetesen jegyzőkönyvbe vesszük.– Tatárszentgyörgyi cselekménynél tartottunk, Nagycsécs, Tiszalök, Kisléta van hátra, Csontos István vallomásának értékelése...– Amiről már beszélt.– Az eljárási szabálysértések, amikor a tisztelt tanácselnök asszony azzal szakított félbe, hogy fejezzem be a perbeszédem.– Így van, félbeszakítom, hangsúlyozottan az előbb felhívott Be. említett szakasza alapján, mert ezt az eljárás elhúzásának tekintem.”
Pető Zsolt védője rövidebben érvelt az új eljárás mellett. Kiss Árpád és öccse, Kiss István is jogászkodott egy sort az utolsó szó jogán. „Annak ellenére, hogy csak a rablás ügyében hallgattak ki, és vallomásomat nem tartottam fenn, ennek ellenére az első- és másodfokú eljárásban széles körben történt hivatkozás a tanúvallomásomra, és a bíróságok nagy részben a jogsértő módon beszerzett tanúvallomásokra is alapozták az ítéletet” – közölte az elsőrendű vádlott.
A Kúria tanácsvezető bírája csaknem két órás szünet után hirdetett ítéletet. „Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt Kiss Árpád Sándor és társainak fellebbezését elbírálva a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének Kiss Árpád Sándor elsőrendű, Kiss István Zoltán másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlott esetében helybenhagyja. A vádlottakkal szemben szabadságvesztés időtartamába beszámítja az előzetes fogva tartásban töltött időt is” – jelentette ki Mészár Róza tanácsvezető bíró.
Kiss Árpádéknak volt egy negyedik társa, Csontos István. Ő is gyűlölte a cigányokat, de nem gyilkolt, az utolsó két támadásban vett csak részt sofőrként, amiért 13 évet kapott másodfokon.
Nem lehet azt mondani, hogy a romagyilkosságok rendkívül bonyolult ügyében lassan ítélkezett volna a bíróság – ifjabb Balsai István szerint. Az ügyvéd ugyanakkor Magyarország élőben című műsorunkban súlyos eljárási hibákra emlékeztetett, pedig – mint mondta – fontos lenne, hogy a felületesség árnya semmiképp se vetüljön a hatóságokra és a bíróságra. Hozzátette: az áldozatok hozzátartozói még követelhetnek kártérítést az elszenvedett sérelmeikért.
„Úgynevezett polgárjogi igényt terjeszthetnek az áldozatok hozzátartozói vagy maguk az áldozatok, amennyiben erre még lehetőségük van, és egy külön polgári peres eljárásban kell követelniük az elkövetőktől a sérelmükért járó pénzt, anyagiakat. Ez külön bizonyítást igényel. Mivel itt ilyen súlyú bűncselekmények elkövetéséről van szó, óriási mértékű kártérítésre, legalábbis a magyar joggyakorlathoz képest magas összegű kártérítésre van kilátásuk, azonban nyilván ezt végrehajtani kizárólag az elkövetőkön lehet, tehát az ő vagyontárgyukat lehet maximum értékesíteni” – mondta ifj. Balsai István.