
A feltétel nélküli alapjövedelemről tartanak népszavazást Svájcban. Átszámítva 700 ezer forintnak megfelelő összeget kapna minden egyes nagykorú az alpesi országban, ha referendumon a választók így határoznak. A juttatás adómentes lenne, az is megkapná, akinek fizetett munkája van. A politikai pártok és a kormány sem támogatja a civil kezdeményezést.
A népszavazás kezdeményezői szerint a 21. században a munka annyira automatizálttá vált, hogy nincs mindenkinek lehetősége arra, hogy dolgozzon. Ugyanakkor azok, akik dolgoznak, a tervek szerint nem kapnának más juttatásokat az alapjövedelem mellé.
A referendumot egy civil csoport kezdeményezte. Szerintük az alapjövedelem bevezetése arra sarkallná az embereket, hogy olyan munkát végezzenek, amelyet tényleg szeretnek.
„Az emberek dolgozni akarnak, ahogy ami nemzedékünk is, de sokszor látunk olyanokat, akiknek nincs szerencséjük a munkájukkal. Az emberek olyan munkát végeznek, amelyet igazából nem akarnak, nincs belső motivációjuk az adott munkához. Szerintem az alapjövedelem segíthet újratervezni a gazdaságot és a munkaerőpiacot, méghozzá úgy, hogy többen végezhetnének olyat, amit akarnak” – mondta a kezdeményezés szóvivője, Che Wagner.
„Folytatnám a tanulmányaimat”; „Startup céget indítanék”; „Gondoskodnék beteg nagyapámról” – ilyen válaszokat adtak az emberek arra a kérdésre, mit csinálnának akkor, ha lenne feltétel nélküli alapjövedelmük.
Az elképzelés szerint havonta átszámítva 700 ezer forintot kapna minden nagykorú, s a gyerekek is 180 ezer forintnak megfelelő összeghez jutnának. Akinek a bére nem éri el a 2500 frankot – azaz a 700 ezer forintot –, annak az állam egészítené ki. Aki többet keres, annak csak a 2500 frank után kellene adóznia. A kezdeményezők úgy számolnak, hogy 18 milliárd frankba (5000 milliárd forint) kerülne a rendszer bevezetése, ennek forrását a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával lehetne biztosítani, illetve úgy, hogy ki lehetne váltani a mostani szociális ellátások jelentős részét.
„2500 frank havonta – ki fizetné? Nem a feltétel nélküli jövedelemre” – ez az ellenkampány egyik hirdetése.
„Hatalmas összegről beszélünk, amely ahelyett, hogy ösztönözné a munkaképeseket a munkára és a gazdasági függetlenségük megteremtésére, arra biztatja az embereket, hogy ne csináljanak semmit. Szerintem ez ellentétes a közös értékeinkkel és a társadalmi kohézióval” – mutatott rá a svájci radikális liberális párt tagja, Nathalie Fontanet.
A kezdeményezést a szakszervezetek elutasítják. „Még mindig harcolunk azért, hogy elérjük a kollektív szerződésekben a 4000 frankos minimálbért. […] A feltétel nélküli alapjövedelem a fizetés egy részét helyettesíti, ami azt jelenti, hogy az emberek kevesebbet fognak keresni. Ez a kis és közepes jövedelmeket érintené hátrányosan” – mondta az UNIA szakszervezet vezető testületi tagja, Véronique Polito.
Svájc Európa egyik leggazdagabb állama, a munkanélküliség 3,5 százalék volt áprilisban. Felmérések szerint a lakosságnak csak 10 százaléka hagyná ott a munkát, ja tényleg lenne feltétel nélküli alapjövedelem. Erre azonban még kicsi az esély, az emberek körülbelül negyede támogatja a bevezetését.
Az alpesi országban egyébként összesen öt kérdésben kell vasárnap szavazni, egyebek között a menekültügyi törvény módosításáról.