Biszku továbbra is ártatlannak vallja magát
Nem tett vallomást, de továbbra is ártatlannak vallja magát Biszku Béla, az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik megrendelője. Kádár János egykori bizalmasának pere ma kezdődött. A 92 éves egykori belügyminisztert háborús bűntettel vádolja az ügyészség. Két sortűz miatt vonnák felelősségre, amelyben majdnem ötven ember halt meg.
Negyed órás késéssel és botra támaszkodva érkezett meg Biszku Béla a tárgyalóterembe. A volt kommunista belügyminiszter megtiltotta, hogy kép és hangfelvételek készüljenek róla. Védője pedig már a tárgyalás elején kifogásolta, hogy egy polgári személy ügyében hadbíró jár el. Magyar Gábor a tárgyalás időzítését is aggályosnak tartja: „Helytelennek tartom azt, hogy egy választási kampányidőszakban tárgyalunk egy ennyire politikailag exponált ügyet, mert óhatatlanul az a benyomás keletkezik a külső szemlélőben, hogy egyfajta politikai tevékenységet végez a bíróság” – fogalmazott a védő.
A vádirat szerint Kádár János egykori bizalmasa az MSZMP ideiglenes intéző bizottságának tagjaként vett részt az 1956-os forradalom megtorlását követő cselekmények irányításában, az ügyészség felbujtóként vonná felelősségre az 1956 december 6-ai Nyugati téri, illetve a december 8-ai salgótarjáni sortűz miatt.
„Az MSZMP ideiglenes intéző bizottsága melynek Biszku Béla vádlott döntési joggal rendelkező tagja volt, közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a katonai tanácsot, részére feladatot határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak” - fejtette ki Végh Tamás ügyész.
A két sortűzben csaknem ötvenen haltak meg. A 92 éves Biszku Béla rezzenéstelen arccal hallgatta végig, ahogy az ügyész egyenként fel sorolta az áldozatok nevét és életkorát. A volt belügyminiszterre a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérték. Biszku Béla most nem kívánt vallomást tenni, ezért a bíró olvasta fel korábbi vallomását. Ebben elhangzott: „Ismételten elkívánom mondani, hogy én a terhemre rótt bűncselekményt nem követtem el, ártatlan vagyok”.
A tárgyaláson részt vett több áldozat hozzátartozója és egy olyan asszony is, akit meglőttek 1956 október 25-én Dunaújvárosban. „Ha ép elméjű fosszák meg a jogaitól és ítéljék el” – fogalmazott Sinkovits Ilona, de hozzátette azt nem kívánja, hogy börtönbe küldjenek egy ilyen öreg embert.
A volt belügyminiszter ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést, Szilágyi György szerint ha a rendszerváltáskor felelősségre vonták volna a bűnösöket, akkor más lett volna az ország jövője.
„Nem lett volna például többek között miniszterelnök Horn Gyula. Nem lett volna például többek között miniszterelnök a D209-es ügynök Medgyesi Péter. Nem lett volna miniszterelnök Gyurcsány Ferenc, hiszen Gyurcsány Ferenc annak az Apró Antalnak és annak az Apró klánnak tagjaként került ilyen pozícióba, amelyről itt is elhangzott a vádbeszédben többször, hogy Biszku Béla tettestársaként tevékenykedett ebben az egészben” – fejtette ki Szilágyi György.
Biszku Bélát három tudományos munkatárs súlyos bántalmazása és az ügy eltussolása miatt is felelősségre vonná az ügyészség, emellett a kommunista rendszerek bűneinek tagadásával vádolják a Duna Televízióban tett kijelentései miatt.
Biszku Béla kísérői társaságában és a készenléti rendőrség gyűrűjében távozott a bíróság épületéből. A volt kommunista belügyminiszter pere egy hét múlva, március 25-én folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.
