Hivatalosan kérik Oroszországhoz való csatlakozásukat

A krími parlament kikiáltotta a félsziget elszakadását Ukrajnától és kérvényezték a csatlakozást Oroszországhoz. A moszkvai parlament jelenleg is tárgyalja azokat a törvénymódosításokat, amelyek az orosz terület bővítéséhez szükségesek. A krími szavazók több mint 96 százaléka támogatta az orosz fennhatóságot. A népszavazás eredményét viszont az Európai unió és az Egyesült Államok se ismeri el, a nagyhatalmak szankciókat készítenek elő a moszkvai vezetés ellen.

Az orosz himnusszal kezdődött az ünnepség Szimferopolban, a Lenin téren. A krími köztársaság vasárnap este kikiáltotta az elszakadását Ukrajnától, hétfőn pedig kérvényezték a csatlakozásukat Oroszországhoz. A népszavazáson a jogosultak 82 százaléka vett részt, tehát az ukránok és a tatárok se mind bojkottálták a szavazást. „Az első kérdés az volt, hogy támogatja-e a Krím újraegyesítését Oroszországgal. Erre a válaszadók 95 és fél százaléka szavazott igennel” – jelentette be a választási bizottság vezetője.

A végeredményt csak Oroszország ismeri el, a magyar kormány az EU-álláspontnak megfelelően törvénytelennek tartja a referendumot. A Hír TV-nek nyilatkozó nemzetközi jogász szerint már a krími függetlenség kikiáltása is ellenkezett az ukrán alkotmánnyal, de mivel az oroszok a gyakorlatban átvették a terület irányítását, ezért most az a kérdés, hogy hány ország ismeri el a fennhatóságukat.

„A gyakorlati súly fog ebben dönteni, nem az elméleti tisztaság. Amennyiben a krími parlament és Oroszország úgy dönt, a kettejük viszonyában egy egyesülés lehetséges. Senki más valószínűleg nem fogja ezt elismerni. Ez egy ugyanolyan beragadt helyzetet fog eredményezni, mint a Dnyeszter-menti köztársaság jó pár éve” – véli Lattmann Tamás.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió hétfőn dönt az eddigi szankciók szigorításáról. Brüsszelben utazási korlátozásokat vezethetnek be egyes vezetőkre, és az orosz elit külföldi bankszámláit is zárolhatják. A magyar kormány az uniós álláspontnak megfelelően törvénytelennek tartja a referendumot.

„Ez a referendum törvénytelen volt. Az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi jogszabályokkal is ellenkezik, de szembemegy még az egyszerű logikával is. Az embereknek nem volt valódi választási lehetőségük, tehát eleve felesleges is volt megrendezni” – nyilatkozta Martonyi János magyar külügyminiszter.

Az orosz üzleti világ már készül a szankciókra: az amerikai jegybank szerepét betöltő FED-ből már 100 milliárd dollár értékű kötvényt menekítettek orosz bankokba, hogy Moszkvában ne legyen pénzhiány, ha zárolják a külföldi számlákat.