Ukrajna az ENSZ haladéktalan közbelépését kéri
Az ENSZ-hez fordult az ukrán parlament a krími válság miatt. Kijev azt kéri a nemzetközi szervezettől, hogy haladéktalanul foglalkozzon a Krím félszigeten kialakult helyzettel, szerintük ugyanis Oroszország durván megsérti az ENSZ-alapokmányának elveit. Oroszország viszont a nyugati országokat vádolja jogsértéssel, mivel segítik a szerinte puccsal hatalomra került új ukrán kormányt. Eközben a félszigeten tovább folynak az előkészületek a vasárnapi népszavazásra, amelynek célja a terület Oroszországhoz csatolása.
Az új kijevi vezetés nem akar beavatkozni a Krím félszigeten, de keleti határainak védelmét megerősíti, harci járművei Dél-Ukrajnában gyakorlatoznak, emellett feléleszti az Ukrán Nemzeti Gárdát is. Ezzel egy időben Oroszország is hadgyakorlatba kezdett az ukrán határ közelében. A szimulált bevetések célja, hogy a katonák gyakorolják a tájékozódást ismeretlen terepen.
Miközben a katonai készültség fokozódik, a jelenleg orosz erők által uralt Krím félszigeten tovább készülnek a vasárnapi népszavazásra. Ezen arról döntenek majd a helyiek, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz. A Krím félsziget orosz múltú és többségű, de 1954 óta Ukrajnához tartozik.
Az Egyesült Államok teljesen elutasítja a népszavazás tervét. Barack Obama elnök figyelmeztette is Moszkvát: a világ megfizetteti Oroszországgal annak az árát, ha Moszkva továbbra is megsérti Ukrajna szuverenitását.
A német kancellár arra figyelmeztette Moszkvát, hogy az EU újabb szankciókat vezethet be az ország ellen, a katonai beavatkozás lehetőségét viszont kizárta. „A krízist nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Ezt azoknak az embereknek üzenem, akik félnek vagy aggódnak. A katonai beavatkozás nincs a lehetőségek között” – fogalmazott Angela Merkel.
Oroszország szerint viszont éppen a Nyugat sértette meg a nemzetközi jogot azzal, hogy elismerik és segítik a szerintük puccsal hatalomra került, nyugatbarát új ukrán kormányt. „Szeretnék biztosítani mindenkit, hogy nem Oroszország volt az okozója azoknak a körülményeknek, amelyekről most beszélünk” – szögezte le Vlagyimir Putyin államfő.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt vezetője eközben áttételesen azzal vádolta meg a kijevi tüntetések korábbi vezetőjét, egyben a nemzetbiztonsági tanács új főnökét, hogy februárban ő vetett be orvlövészeket a demonstrálók és a rendőrök ellen. Szerinte ugyanis a tömegre lövő fegyveresek abban az épületben voltak, amelyért Andrej Parubij felelt. A kijevi Függetlenség terén több mint százan haltak meg – az továbbra is kérdéses, hogy a kormányerők, a lázadók vagy esetleg egy harmadik erő felelős a vérengzésért.
Az ukrán parlament azt kérte az ENSZ-től, hogy haladéktalanul foglalkozzon a krími helyzettel.
EP: Oroszország vonja vissza csapatait!
Oroszország vonja vissza csapatait Ukrajna területéről, és amennyiben a Krímet visszacsatolnák Oroszországhoz, az Európai Unió sújtsa további szankciókkal az agresszort – egyebek között ez szerepel abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Parlament plenáris ülése fogadott el Strasbourgban. Közben az orosz törvényhozás egyik tagja megerősítette, hogy országa küldött katonákat a Krímbe, a helyi orosz kisebbség védelme érdekében. Bővebben >>>
Közös megállapodás a cél
Nem a politikai és a gazdasági szankció, hanem egy közös megállapodás a cél – mondta az ukrán helyzetről a V4-ek budapesti találkozója után Frank-Walter Steinmeier. A német külügyminiszter szerint azonban kevés az esély a megegyezésre, miután Oroszország eddig kitért minden európai rendezési kísérlet elől. Steinmeier szerint minden jel arra utal, hogy Oroszország el akarja szakítani Krímet Ukrajnától. Martonyi János szerint ha mégis szükség lesz a büntető intézkedésekre, azok a visegrádi országokat érintenék a legsúlyosabban.
